Hölgyeim és uraim, képzeljünk el együtt egy matematikai abszurditást: pontosan 91 milliárd forintot kizárólag 20 000 forintos bankjegyekben.
A darabszám pontosan 4 550 000 darab bankjegy. Ha ezeket vadonatúj, présház-szerűen tömörített állapotuktól a laza kötegekig vizsgáljuk, a térfogatuk 4,9 és 5,9 köbméter ad ki.
De vajon mi történne, ha mindezt egyetlen függőleges oszlopba rendeznénk? A számításaink alapján a torony magassága 455 és 546 méter között váltakozik. Hogy ez mit jelent a valóságban? Nos, a budapesti MOL Campus magassága mindössze 143 méter – vagyis ez a pénzoszlop csupán a papír fizikai valójában közel négyszer (3,8-szor) tornyosulna magasabbra, mint Magyarország legmagasabb épülete!
A sűrűség bosszúja: 91 milliárd forint tiszta aranyban
Ám lépjünk tovább a tisztán elméleti fizika birodalmába, és nézzük meg, mi történne, ha ugyanezt a vagyont a Föld egyik legsűrűbb nemesfémébe, 24 karátos tiszta aranyba sűrítenénk át.
Az arany piaci árától függően a 91 milliárd forintos vagyon súlya 2,0 és 2,4 tonna közé esne. Mivel az arany sűrűsége megdöbbentő, a hatalmas tömeg térfogatban mindössze 105 és 124 liter közötti helyet foglalna el.
Ha ebből az aranytömegből egyetlen geometriai kockát öntenénk, annak az élhosszúsága csupán 47 és 50 centiméter lenne. Gondoljanak bele: míg a papírpénz egy több mint fél kilométeres égbetörő monstrumot alkothatna, addig ugyanez a vagyon aranytömbként kényelmesen elférne egy átlagos dohányzóasztal alatt vagy egy méretesebb háztartási hűtő fiókjában.
A matematika és a fizika találkozása ismét bebizonyítja: az érték csupán illúzió.
