Mekkora erőhatások érik a tornászlányokat? A felemás korláton végzett gyakorlatok, különösen a köralakú elemek (például a nagy körök vagy óriáskörök) elvégzése fizikai szempontból rendkívüli terhelést rónak a tornásznöknél a sportolók testére.

kép forrása: MATSZ
Egy-egy dinamikus elem, elugrás, érkezés vagy a rudak közötti átszállás során a testet érő mechanikai feszültség rendkívül nagy. A gyorsulások és a gravitáció kombinációja miatt a csontokra, ízületekre (elsősorban a vállra, a könyökre és a csuklóra) valamint a gerincre nehezedő erőhatások a sportoló súlyának többszörösei is lehetnek.
A súlyuk hányszorosát kell megtartani egy nagy kör alján?
Egy nagy kör (óriáskör) legalsó pontján a tornásznőre két fő erő hat:
- A gravitációs erő, amely lefelé húzza.
- A centripetális erő, amely a körpályán tartáshoz szükséges, és szintén lefelé irányuló erőt (vagyis a rúd felé mutató extra nyomó/húzó erőt) eredményez a legalsó ponton.
A fizikai számítások és a biomechanikai mérések szerint egy jól kivitelezett, nagy sebességű óriáskör alján a rudat érési erő (és így a tornásznak a saját karjával, vállával a testét a rúdhoz képest megtartania) eléri vagy akár meg is haladja a testtömeg 5–6-szorosát (extrém dinamikus fázisokban vagy hirtelen fékezéseknél ez a 7–8-szoros értéket is érintheti).
- Számszerűsítve: Ha egy tornászlány súlya 40 kilogramm (ami kb. 400 Newton erőt jelent nyugalmi helyzetben), akkor a kör alján a rúdra nehezedő és a karok által kifejtett pillanatnyi terhelés a 2000–3000 Newtont is elérheti, ami 200–300 kg-nyi tömegnek felel meg.
Ez a hatalmas erő az oka annak, hogy a tornászok speciális, bőr védőpántokat (védőkesztyűt) használnak a tenyerükön, és a vállöv, valamint a törzs izomzata részükről rendkívüli edzettséget igényel.