2016. november 4-én hatályba lépett a párizsi klímaegyezmény, amely mérföldkövet jelentett a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A nemzetközi megállapodás célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a Föld éghajlatának védelme.
Tíz évvel ezelőtt, 2016. november 4-én történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodás lépett hatályba. A párizsi klímaegyezmény az éghajlatváltozás elleni globális fellépés egyik legfontosabb dokumentuma lett, amelyhez a világ országainak túlnyomó többsége csatlakozott. A megállapodást 2015 decemberében, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján fogadták el. Legfontosabb célkitűzése, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartsák az iparosodás előtti szinthez képest, miközben törekednek az 1,5 fokos korlát betartására. Az egyezmény értelmében az országok saját kibocsátáscsökkentési vállalásokat határoznak meg, amelyeket ötévente felül kell vizsgálniuk és fokozatosan szigorítaniuk kell.
A dokumentum fontos eleme a fejlődő országok támogatása is. A gazdagabb államok pénzügyi és technológiai segítséggel járulnak hozzá az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz. Magyarország az Európai Unió tagjaként vesz részt a klímavédelmi célok megvalósításában. A megújuló energiaforrások terjedése, az energiahatékonyság javítása és a kibocsátások csökkentése hazánk számára is kiemelt feladat. Az elmúlt évtized ugyanakkor megmutatta, hogy a vállalások teljesítése komoly kihívást jelent. A globális felmelegedés folytatódik, miközben egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események. A párizsi klímaegyezmény jelentősége abban rejlik, hogy közös keretet teremtett az országok együttműködéséhez, és hosszú távú irányt szabott a nemzetközi klímavédelemnek.
