Az osztrákok többsége elutasítja a tömeges migrációt
A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatása szerint az osztrák lakosság többsége elutasítja a tömeges migrációt, egyaránt tartanak kulturális identitásuk elvesztésétől és a közbiztonság romlásától. Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzésben azt is hangsúlyozzák, hogy a migrációs válság kezelésében az osztrákok többsége a közép-kelet-európai országokat egyértelműen sikeresebbnek tartja, mint Brüsszelt.
Ismertették: a Századvég Alapítvány Ausztriában készült közvélemény-kutatásának az volt a célja, hogy megismerjék az osztrák emberek véleményét az egész Európai Uniót érintő migrációs helyzetről, valamint a migráció hatásairól és annak kezeléséről. A kutatás szerint az osztrák társadalom jelentős többsége (85 százaléka) aggasztónak tartja az Ausztriát érintő illegális migrációt. Mindössze az osztrákok 13 százaléka nem aggódik emiatt. A megkérdezett osztrák lakosok több mint háromnegyede (76 százalék) tart attól, hogy a következő évtizedben tömegesen érkeznek migránsok Afrikából Európába. A válaszadók 21 százaléka nem tart ilyen mértékű bevándorlási hullámtól. A fentiekkel összefüggésben az osztrákok 74 százaléka a muszlimok növekvő számát is aggasztónak tartja Európában.
A kutatás az Európába érkező bevándorlók céljaival kapcsolatos véleményekre is kitért. Az osztrákok döntő többsége (62 százaléka) úgy látja, hogy a legtöbb bevándorló gazdasági céllal érkezik a kontinensre, míg a megkérdezettek kevesebb mint harmada (31 százalék) szerint a legtöbb bevándorló azért jön az unióba, mert nincs biztonságban az anyaországában. Az osztrák lakosság döntő többsége kifejezetten borúlátó a tömeges migráció Ausztriát érintő gazdasági, biztonsági és kulturális hatásaival kapcsolatban. A megkérdezettek csaknem háromnegyede (74 százalék) szerint a bevándorlás kezelése nagy anyagi terhet jelent a fogadó országoknak, a válaszadók 18 százaléka nem ért ezzel egyet; 70 százalék azok aránya, akik szerint a bevándorlás megengedése megváltoztatja Ausztria kultúráját, identitását, míg mindössze 23 százalék azok aránya, akik ezzel az állítással nem értenek egyet.
Kép: MTI archív felvétel
Az elemzés szerint az osztrák lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) vélekedik úgy, hogy a bevándorlási hullám növeli a bűncselekmények számát Ausztriában, 63 százalékuk szerint növeli a terrorizmus veszélyét is. Ezekben a kérdésekben a válaszadók 23, illetve 28 százaléka fogalmaz meg ellenkező véleményt. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka támogatja a migránsok korlátozás nélküli befogadását, míg 88 százalékuk egyetért azzal, hogy a migránsoknak az anyaországukban kell segítséget nyújtani. A válaszadók csaknem háromnegyede (72 százaléka) szerint a szíriai háború végével vissza kell küldeni eredeti otthonukba a migránsokat, 13 százaléka szerint erre nincs szükség. A Századvég felmérésben kitérnek arra is, hogy az osztrák állampolgárok egyértelműen elutasítják Soros György migrációval kapcsolatos elképzelését.
A válaszadók 73 százaléka nem támogatja - és csupán 10 százaléka támogatja - azt, hogy az Európai Unió évi 1 millió menedékkérőt fogadjon be, és a menedékkérőket az első évben fejenként 15 ezer euróval segítse. Az osztrák lakosság 61 százaléka szerint a közép-kelet-európai országok jobban kezelik a migrációs válságot, mindössze egyötödük szerint Brüsszel sikeresebb ebben - olvasható a közvélemény-kutatás összegzésében. A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatása 2018. február 2-17. között készítette, 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt embert kérdeztek meg Ausztriában. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amelyet Ausztria összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptak volna.
-MTI-
A rovat további hírei: Közélet
Közeleg az iskolakezdés, érkezik a segítség
2025. júl. 26.
Még javában tart a nyár, ám a nehéz körülmények között élők számára ez egyben azt is jelenti, hogy közeleg az iskolakezdés. Pontosabban közeledik egy olyan esemény, amely nagy, s talán egyre nehezebb teher a családok számára. Érkezik azonban a segítség – a közösség összefogásával.
Új élet a régi Bánkiban – közösségi kertet hoznak létre az udvaron
2025. júl. 25.
Az Új Esély Központ fontos szerepet tölt be a dunaújvárosi szociális szférában – mentális betegséggel és szenvedélybetegségekkel küzdő ellátottakat gondoz. Számos módszer adódik a problémák kezelésére, többek között a természetben töltött idő is nagy segítség lehet. A régi Bánki udvarán különleges projekt kezdődik – az Új esély közösségi kerttel segítik a városlakókat.
Folyamatos együttműködésben a fejlődésért
2025. júl. 24.
Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Az energiaválság több dologra rávilágított
2025. júl. 23.
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
"... jó a gyereknek, jó a mamának és a papának"
2025. júl. 23.
Dunaújvárosban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell messzire mennünk, ha kikapcsolódásra vágyunk. Olyannyira nem, hogy a nyári melegben számos lehetőség áll a rendelkezésünkre: működik az élményfürdő, nyitva az uszoda, elérhető a szabadstrand.
Gyászol a város, elhunyt Almási Zsolt
2025. júl. 22.
A város hivatalos honlapján látott napvilágot a megrendítő hír az első szabadon választott polgármester, Dunaújváros díszpolgára haláláról. Nyugodjék békében! A nekrológ mellett Pintér Tamás polgármester személyes hangú búcsúját is közöljük.
DSTV: tájékoztató a pályázatokról
2025. júl. 22.
A beszámoló már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy az Európai Unió által finanszírozott pályázatokról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Mint hangsúlyozta, ezek a források kulcsfontosságúak a város jövője szempontjából.