Az eső sem volt akadálya az önfeledt rőzserázásnak a Metal Factory tegnapi játéknapján. Címszavas összegzés mellé ezúttal is képözön a parádés péntekről.
Lassan a fináléra fordul a Metal Factory programözönje, és bár mérleget készíteni biztos korai, a tegnapi mutatvány is sok-sok tanulsággal szolgált.
Fittyet az esőnek
A legfontosabb, hogy a fesztivál vendégei nincsenek cukorból, hogy elolvadjanak egy könnyű nyári záporban: a hét közepén befutott brutális meleg sem szegte kedvét a Szalki-szigeti fesztivál vendégeinek, a tegnapi zivatarzónára is fittyet hánytak.
Mondjuk ebben segítségükre volt az a szervezői lelemény, hogy a színpadok előtti terület félsátorként üzemelt, így a masszív eső sem akadályozta az önfeledt rőzserázást.
Mindenből jó sokat
Az is gyorsan világossá vált, hogy – ezen sem kell csodálkozni – a hangulatot sem tompította az esőzés, sőt, a felfrissülés nyomán talán még többen ugráltak a színpadok előtt. Ezerszer és újra bebizonyosodott, hogy a Metal Factory – minden ellenkező híreszteléssel, távolról, hunyorítva hozott ítélettel szemben – nagyon vidám, nagyon mosolygós fesztivál.
Erre nincs ékesebb bizonyíték, mint az, hogy rengeteg, de tényleg feltűnően sok kisgyerekes népesítette be a szigetet, az aprónépek többségén patent kis hangfogók, de rendületlenül kísérik aput/anyut – szerintem már nagypapa-unoka kombó is játszik.
A baráti tónus persze amúgy is alap, minden fronton/helyszínen – a színpadról is süt a boldogság; nincs olyan fellépő, amelyik nem hangsúlyozza, hogy milyen frankó és milyen boldogító újra közönség elé állni, a Kokszolóblokk sátorban az egyik punkzenekar frontembere napra pontosan (!) mondta meg, mikor is történt velük (és úgy köbö mindenkivel) utoljára ilyen.
A Metal Factory a zenei felhozatalt és a népsűrűséget illetően nem pótolhatta a Rockmaratont – de pláne nem a jubileumi, 30. nekifutást –, ám a hangulatot, jókedvet és derűt illetően tökéletes helyettesnek bizonyult.
Aki nem hiszi, tekintse meg a pénteki mutatvány pillanatait – meséljenek a képek! És ma már végjáték, ha valaki egy kis (vagy éppen: nagy) önfeledtségre vágyik, ki ne hagyja!
(Fotó: Szalmakalap KommanDO – Végh Zoltán képei)

