Ünnep előtt, ünnep alatt: a böjti időszak és a nagyhét jeles napjai

A néphagyomány hamvazószerda és nagyszombat között számos jeles napról emlékezik meg.

A böjttől a húsvétig

A vallási meggyőződésből folytatott böjt már az ókortól kezdve ismert. A római katolikus és keleti keresztények húsvét előtt és adventben tartottak hosszabb böjtöt, de a II. vatikáni zsinat (1962-65) óta csak a hamvazószerda és a nagypéntek kötelező böjti napok. Böjtben tiltott volt a bál, a mulatság, a lakodalom, egyszerűbb ruhákat hordtak és kerülték a húst, valamint a zsíros és állati eredetű ételeket. Kedvelt böjti étel volt a búza- vagy rozskorpa alapú erjesztett, liszttel és tejföllel habart cibereleves.
A nagyböjtöt kisebb ünnepek szakították meg, például a böjti vasárnapok. Laetare a negyedik vasárnap, mely után enyhült a liturgia szigora, mivel eltelt a böjt fele. A húsvét előtti utolsó ilyen ünnep a virágvasárnap. Ezen a napon emlékeznek meg a hívők Jézus Jeruzsálembe vonulásáról. A templomokban barkát szentelnek, de mediterrán vidékeken előfordul a pálma- vagy olajág szentelése is.

A húsvéti ünnepkör jeles napjai

Nagycsütörtök az utolsó vacsorának, Jézus elárulásának és elfogásának a napja. Ekkor elhallgatnak a harangok (Rómába mennek), helyettük egészen nagyszombatig kereplő szól a templomokban. Megtörténik az oltárfosztás: leszedik a díszeket, kioltják a gyertyákat, melyek majd húsvétkor kerülnek vissza. A prédikáció után a lábmosás szertartásával idézik fel, hogy Jézus is megmosta tanítványai lábát. Ezen a napon virrasztanak. Más néven zöldcsütörtöknek is nevezik, ez a bűnösök nyilvános kiengesztelésének a napja, amikor gyakorta az étrendbe is került valami zöld.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának a napja. Ekkor passiójáték keretében idézik fel a 14 stációt, Krisztus keresztútjának, a Via Crucisnak az állomásait, Pilátus ítélőszékétől a Golgotáig. Nagyszombat húsvét vigiliája, azaz éjszakája, Krisztus sírba tételének a napja. Véget ér a böjt, a harangok újra megszólalnak, de misét nem tartanak, csak csendesen virrasztanak. Megszentelik a vizet és a tüzet, de misztérium és tavaszköszöntő dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódtak a naphoz. Elkészül a másnapi kalács és sonka. A kalácsból már ezen a napon ettek, a sonkából csak másnap. Húsvét vasárnap Jézus feltámadásának a napja, amikor a szentmise keretében ételt is szentelnek a hívőknek.

Locsolkodás, sibálás, hímes tojás

Az ünnep azonban ezzel még nem ér véget, másnap következik húsvét hétfő és a locsolkodás. Többek között Fejér megyében is elterjedt volt a húsvét hétfői sibálás, amikor a legények fűzfavesszőből font korbáccsal megveregették a lányokat. A sibálás után következett a locsolás, mely a XX. századra terjedt el a városokban is. 
A köznép kútvizet használt, a nemesek rózsavizet, a későbbiekben pedig megjelent a kölni is, a locsolásért cserébe pedig Pentelén is járt a nagypénteken különféle technikákkal megfestett húsvéti tojás.

Kronászt Margit
(Illusztrációk: Intercisa Múzeum történeti gyűjtemény)