Egészségügy az új városban – a kezdetektől a kiskórházig

1950-ben megalakult a városi tanács, egészségügyi osztályának élén pedig dr. Erpf Károly állt. A Szórád Márton út egyik barakkjában fertőtlenítőt, szűrőállomást és munka-alkalmassági vizsgálatok végzésére alkalmas helyet alakítottak ki.

A kezdetek kezdete

Az építkezésre érkezők szűrésen estek át, tífuszoltást kaptak, és ha szükséges volt, fertőtlenítették is őket. Ezután egészségügyi kartont állítottak ki számukra, mellyel munkára jelentkezéskor igazolni tudták munkaképességüket és egészségügyi állapotukat. Ekkoriban azonban az ellátásra szoruló betegeket még Székesfehérvárra irányították át kórház hiányában. 1951 júniusában mindössze négy orvos dolgozott az új városban, melyet Rákosi Mátyás is meglátogatott. Rákosi látogatása után érkeztek új orvosok a településre, köztük dr. Groszman Sándor, későbbi kórházigazgató és dr. Liptai László, aki tanácsi osztályvezetőként véglegesen megszervezte a város egészségügyi szolgálatát.
Az első körzeti orvosi rendelő a Május 1. utca egyik elsőként felépült kockaépületében nyitotta meg ajtaját. Ebben az utcában került elhelyezésre a fogorvosi rendelő, a gyógyszertár és egy fektetőt is, melyet később kibővítettek. Itt dolgozott dr. Groszman Sándor két képesített és két képesítetlen nővér segítségével. Egy évvel később még mindig fontos feladat volt az ipari víz ivása elleni és a szállások viszonylagos tisztaságáért folytatott küzdelem. A dolgozók felvétele továbbra is a barakk egészségügyi centrumban zajlott.

A "kiskórház" története

1951-ben kezdődött meg Ivánka András és Kondoray Gyula által a rendelőintézet tervezése. A terveken több alkalommal módosítottak: a tervezőmunka modern szellemben indult, ezért "szocreálosítani" kellett az épületet. A végleges terveket 1951 októberében fogadta el az Építésügyi Minisztérium. Az épület a következő évre készült el és 1952. április 30-án Ratkó Anna egészségügy miniszter avatta fel. A Május 1. utcából ekkor átköltöztek a mai Úttörő utcába, ahol a fektető kapott helyet és a Kossuth Lajos utca 1-3. szám alá, ahol magát a Rendelőintézetet találjuk. Ezzel a költözéssel jött létre az úgynevezett kiskórház. 
Az intézmény főorvosa és egyben igazgatója is dr. Groszman Sándor lett. Elsőként a belgyógyászati és a fertőző osztályok fogadtak betegeket. A rendelőbe érkezők a földszinten irodákat találhattak, az alagsorban volt a műszaki részleg és a patológia, az emeleteken pedig a műtők, valamint az előkészítő- és a posztoperatív osztályok. Mindezek mellett szakrendelők, gondozók, később pedig diagnosztikai egységek is létesültek, illetve újabb és újabb osztályokon kezdődött meg a betegellátás.
Több képzőművészeti alkotás is található az épületben: Boda Gábor Anyaság című szobrát láthatjuk az előcsarnok oszlopokkal alátámasztott galériájának nyaktagánál lévő oszlopon. Az emeleti előcsarnok oldalfolyosó felőli falára szintén Boda alkotása, egy dombormű került, előtte pedig Zsolnay ivókutat találunk. 

Az épületet 2004-ben nyilvánították műemlékké.

Kronászt Margit
(Fotók: József Attila Könyvtár – digitális archívum)