Városunknál is tetőzött a Duna, durván magas, de nem okozott gondot (galériával)

Mivel az árhullámot ráadásként kora tavaszt idéző jó idő kísérte (a "tavaszi szél vizet áraszt" jelenség decemberben érkezett, ennek lesz még böjtje azért), sokan keresték fel az elmúlt napokban a Duna-partot – árvízfigyeléssel körítve a posztbejglikómás rekreáció kísérletét.

Figyeltek, de nem volt veszély

Az egybehangzó felkiáltást – "Ajj, de magas a Duna!" – nagyon is konkrét számokkal támasztotta alá érdeklődésünkre Mezei Zsolt általános hatáskörű és városüzemeltetési alpolgármester:
– Az elmúlt évtizedek legnagyobb árvize 2013 tavaszán volt, akkor a dunaújvárosi vízmérce szerint 755 centiméteren tetőzött a Duna, ez a mostani áradás ahhoz képest mindenképpen gyengének mondható, hiszen körülbelül 550 centi lett a legmagasabb vízállás. A szabadstrand környezetében, a Szalki-szigeti zsilipnél és az öbölben is nagyon látványos volt a vízszint drasztikus emelkedése, de komoly gondot nem okozott az árvíz. Az viszont biztos, hogy rég volt ilyen magas. Már az árhullám elindulásakor, még karácsony előtt felvettük a kapcsolatot a katasztrófavédelem szakembereivel, egyeztettünk az esetleges teendőkről, de végül nem igényelt érdemi beavatkozást a mostani áradás,

Látványos emelkedés

A szabadstrandon víz alá került a teljes plázs, a fürödni tilos táblának csak a teteje látszik, a víz elöntötte a padokat és "csípi" a fenti játszótér mérleghintáját is, de a létesítményekig nem ért, és már bizton állítható, nem is ér föl.  A zsilip teljesen víz alá került, sőt, a zsilip feletti hidat is elöntötte a Duna, a híd korlátjának is csak a teteje látszik. A kikötői öbölben a korábbi tapasztalatok szerint körülbelül 6 méteres állásnál önti el az alsó részt a víz, így most ez is elmaradt – mint képeinken is látható, jó 40-50 centi emelkedés még belefért volna a kiöntésig, igaz, létesítményi veszélyt akkor sem jelentene a magasabb árhullám.

A tények barátainak még egy adatsor arra, hogy ha most nem is, de az áradás bizony nagyon komoly veszélyforrás: a Duna vízhozama átlagos, 150 centiméteres vízállásánál 2200 köbméter per másodperc (!), ez a szám 5-6 méteren 8-10 ezer köbméteres szintre nő – szintén másodpercenként. Nem nehéz belátni: ilyen víztömeget képtelenség kordában tartani.

Elvitte az ár az engedély nélküli gyászhelyeket

Ám az árhullám amilyen gyorsan jött az ár, olyan gyorsan távozik: Mezei Zsolt kérdésünkre elmondta, a számítások szerint már január 1-jére mintegy 1,5 métert apad a folyam vízszintje, majd újabb 2-3 nap elteltével már visszatér a normál mederbe a Duna. 
Viszont mindent visz azon a területen, amit most elöntött: az alpolgármester a közösségi felületén, de érdeklődésünkre is kiemelte, hogy a hajdani révnél kialakított folyami temetkezés környezetében engedély nélkül kialakított kegyhelyek kivétel nélkül áldozatául estek az áradásnak – ráadásul úgy, hogy szennyezték a Dunát. Ez alól kivétel az önkormányzat által létrehozott, a magasabb, árvíztől nem érintett, ráadásul fallal is védett emlékhely – ahol természetesen továbbra is elhelyezhetik az emlékezés virágait és mécseseit a gyászolók.

Az árhullám helyi tetőzését galériánk is bemutatja – innentől meséljenek a képek!

(Fotó: Végh Zoltán)