A Gaia űrszonda befejezi a Tejút feltérképezését

doszerk - 2025. január 16. 7:00

Szerdán befejezte küldetésének égbolt-felmérési szakaszát az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia. Az űrtávcső 2014 óta végez méréseket, az általa gyűjtött adatok alapján készülhetett el a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképe.

Kép forrása: Wikipedia

A Gaia űrtávcső az elmúlt évtizedben több mint hárombillió megfigyelést gyűjtött össze csaknem kétmilliárd csillagról és más kozmikus objektumról és ezzel forradalmasította a galaxisunkról és kozmikus környezetünkről alkotott képet - olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szerdai közleményében.

A tájékoztatás szerint az űrtávcsövet 2013. december 19-én bocsátották fel és naponta körülbelül tíz gramm hideg gáz biztosítja a szonda forgását. Mivel az üzemanyagtartály kezd kiürülni, néhány utolsó technológiai teszt után március végén a Gaiát "nyugdíjazzák", és olyan pályára küldik a Nap körül, ahol elkerülhetik a többi űrszondával való ütközést vagy zavaró interferenciát. Ezzel azonban még nem ér véget a küldetése. Két hatalmas adatközlés még várat magára, előbb 2026-ban, majd pedig az évtized végén.
"A mai nappal véget érnek a tudományos megfigyelések, és ezt a hihetetlen küldetést ünnepeljük, amely minden várakozásunkat felülmúlta, és az eredetileg tervezett élettartam majdnem kétszereséig tartott" - idézi a közlemény Carole Mundellt, az ESA tudományos igazgatóját, aki szerint a Gaia által gyűjtött hatalmas adathalmaz egy kincsesbánya, amely nemcsak betekintést enged a Tejútrendszer eredetébe és fejlődésébe, de az asztrofizikát és a Naprendszer kutatását is átalakítja.

A Gaia több mint egy évtizedes küldetése során sokszor megmérte minden egyes csillag helyzetét és fényességének változását, a mérésekből pedig a kutatók meghatározták a közel kétmilliárd kozmikus fényforrás távolságát, mozgását, kémiai összetételét és számos más jellemzőjét.

"Ez lehetővé tette a Gaia fő céljának megvalósítását, vagyis a Tejútrendszer legnagyobb, legpontosabb térképének elkészítését, amely úgy mutatja meg nekünk saját galaxisunkat, ahogy eddig más módon nem sikerült. Így most a legjobb képünk van arról is, hogy hogyan néz ki galaxisunk egy külső szemlélő számára" - emelték ki a közleményben.
"A Gaia megváltoztatta a Tejútrendszerről alkotott összképünket, mivel a térkép a korábbiakhoz képest jelentősen változott. Még olyan alapvető elképzeléseket is felülvizsgáltak, mint például galaxisunk központi küllőjének forgása, a korong torzulása, a spirálkarok részletes szerkezete és a csillagközi por eloszlása a Nap közelében" - magyarázza a közleményben Stefan Payne-Wardenaar, a németországi Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa. A Tejútrendszer távoli részeinek képe azonban most is hiányos adatokon alapuló becslés marad, amit a Gaia következő adatközlései alapján lehet majd tovább pontosítani.

A közlemény szerint a Gaia méréseivel feltárható a galaxis története. Csillagáramok felfedezése utal más galaxisok évmilliárdokkal ezelőtt bekövetkezett beolvadására a Tejútrendszerbe, újraírva annak történetét, és előrejelzéseket adva a galaxis jövőjére vonatkozóan.

A Gaia a galaxis csillagain többször is végigpásztázott, más objektumokat is észlelt, a Naprendszerben keringő kisbolygóktól kezdve a Tejútrendszeren kívüli galaxisokig és kvazárokig, a szupernagy tömegű fekete lyukak által táplált galaxisok fényes és aktív központjáig.

A Gaia mérései alapján több mint 150 ezer aszteroida pályáját határozták meg pontosan a kutatók, és az adatok alapján megalkották a legnagyobb háromdimenziós térképet is, amely körülbelül 1,3 millió kvazárt tartalmaz, közülük a legtávolabbi már akkor ragyogott, amikor az Univerzum mindössze 1,5 milliárd éves volt.

A beszámoló szerint a Gaia tudományos és műszaki csapatai már dolgoznak a 2026-ban várható negyedik adatközlés előkészítésén. Ez az adatközlés a küldetés első öt és fél évében végzett méréseken alapul majd. Eredményeként tovább bővülhet a kettőscsillagok katalógusa, amely az eddigi legnagyobb ilyen katalógus. Emellett a Gaia exobolygó-felfedezései is bővülni fognak.

Az adatok feldolgozását végző konzorciumban számos európai ország, így Magyarország kutatói is részt vesznek. Ennek az együttműködésnek a gyökerei a kilencvenes évekbe, a Gaia elődjét jelentő Hipparcos műhold idejére nyúlnak vissza - idézik fel a közleményben. "Már a Hipparcos működése idején sejteni lehetett, hogy az űrből végzett asztrometria milyen jelentős mérföldkő a csillagászat történetében. Ezt a várakozást a Gaia tökéletesen igazolta. A tudományos eredmények mellett pedig rendkívül felemelő érzés a részvétel egy ilyen horderejű nemzetközi együttműködésben" - idézik Szabados Lászlót, a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadóját, aki az első magyar tag volt a Gaia konzorciumban.

Az évek során a magyar részvétel előbb 3-4, majd közel tíz főre nőtt, az Európai Űrügynökség PECS és PRODEX programjából, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól elnyert támogatásoknak köszönhetően. A magyar kutatók első jelentős hozzájárulása a misszióhoz a cefeida pulzáló változócsillagok azonosítására szolgáló eljárások kidolgozása volt. Ez később kibővült a fiatal csillagok fényváltozásainak vizsgálatával, illetve a váratlan jelenségeket követő Gaia tudományos riasztások nyomon követésével is.

(MTI)

A rovat további hírei: Mozaik

Hogyan válasszunk kerti szerszámokat a rendezett kertért?

Hogyan válasszunk kerti szerszámokat a rendezett kertért?

2025. jún. 19.

Egy szépen gondozott kert nemcsak esztétikai értékkel bír, hanem megnyugtató környezetet is jelent. (X)

DSTV: Ambrózia Fesztivál – visszanéző

DSTV: Ambrózia Fesztivál – visszanéző

2025. jún. 19.

A tételes beszámoló már megvolt, de hangulatvideóval is visszaidézi a DSTV az Ambrózia Fesztivál kavalkádját. Ott voltál? Nézd meg! Kihagytad? De pláne neked szól az utózönge! Rendhagyó hangkép – mese szavak nélkül.
 

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

2025. jún. 19.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát; a tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás rizikója – derül ki a Semmelweis Egyetem a GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzésből.

A közösség bizonyította erejét Újtelepen (galériával)

A közösség bizonyította erejét Újtelepen (galériával)

2025. jún. 18.

Gazdag kínálat a garázsvásár sokadalmában, meglepetés járgány a fáradékony vándoroknak, és a tetejébe sikeres véradás a múlt szombati akció kínálatában. Ismét remek közösségi napot tudhat maga mögött Újtelep!

Egyre többen kíváncsiak a Mondbach-kúriára

Egyre többen kíváncsiak a Mondbach-kúriára

2025. jún. 18.

Folyamatosan és érzékelhetően nő a Pentele városrész felújított ékszerdobozának vonzereje – a közelmúltban is remek programmal csalogatta az érdeklődőket a Mondbach-kúria.
 

Ezekre érdemes figyelni felújítás előtt

Ezekre érdemes figyelni felújítás előtt

2025. jún. 18.

Van egy jó hírünk, ha felújítás előtt áll, ugyanis csokorba szedtük azokat a szolgáltatásokat, amik szóba jöhetnek ilyen téren. Persze szem előtt tartva azt, hogy profi munka legyen a fókuszban, és olyan csapat, aki megbízható, és érti is a dolgát. (X)

Nagyot ment és nagyot szólt az Ambrózia Fesztivál (galériákkal)

Nagyot ment és nagyot szólt az Ambrózia Fesztivál (galériákkal)

2025. jún. 17.

Dicséretes szervezettség és remek fellépők sora, gyorsan orvosolt gyermekbetegségek és összességében vitathatatlanul pazar élmény: nagy sikert aratott a Duna-parton rendezett Ambrózia Fesztivál a múlt hét végén. Pillanatképek, meg legalább három fontos tanulság.