Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A Rolling Stones-ból a Művész Jazz Klub színpadára - Tim Ries

Pálinkás István - 2015. október 26. 7:32

Mindenképpen jelentősnek és egyben mérföldkőnek is tekinthető az október 23-i este a Művész Jazz Klubban. Aki ott volt és látta Balázs Elemér játékát a doboknál, azonnal tudta, hogy az East Gipsy Band nem véletlenül élvezni Tim Ries partnerségét.

Érdekes módon senki nem mosta egybe az ünnep méltóságát éppen az együttes magas szintet képviselő élményvilágával.

-Fantasztikus lehetőség és nagyon jó, hogy ezen a napon jazzt játszhattunk. Igazság szerint, amikor ez a csapat együtt játszik, mindig ünnepi a hangulat. Számunkra ez az október 23-a duplán ünnepi alakalom volt, mert Tim Ries egyébként Amerikában él, de most újra el tudtuk csábítani Magyarországra. Hasonlóan New Yorkban is járjuk a híresebbnél híresebb jazz klubokat, fesztiválokat. Most Dunaújvárosban is ezt az anyagot játszottuk, remélem, sokak megelégedésére - mondta Balázs Elemér.

Tim Ries még a fellépés előtt volt kedves és végtelen emberi néhány szót megosztani velünk csapatmunkáról, ünnepről, mély érzelmeiről egyaránt:

-Rengetegszer jártam már Magyarországon, 1988 óta talán százszor is! Nagyon szeretek jönni, mert roppant jó muzsikusok vannak ebben az országban, talán a legjobbak a világon. Zeneszerzőként sokat beszélgetek a roma zenészekkel, s mindig azt érzem, nekem valahogy második otthonom, a második családom ez az ország, ez a közösség. Nem beszélve az 1956-os szabadságharcról, amikor rengeteg magyar hagyta el ezt az országot, s ment valami teljesen más világba: Ausztriába, Kanadába, Németországba, de az USA-ba is. Nagyon nehéz időszak lehetett, mert nagyon sokan a biztonságos helyre vágytak.

Ki volt az első ember az életedben, aki örült a sikerednek?

-Apám zenész volt, trombitán játszott, anyám és a húgaim zongorán, én nagyon fiatalon kezdtem zongorázni. Szóval mi állandóan zenéltünk, játszottunk. Apámnak volt egy zenekara, ott kezdtem, remek volt.

Van különös érzésed, amikor hazautazol Magyarországról?

 A cigányzene egy unikum ebben az országban, ahogy különbözik Bulgáriában, Oroszországban vagy másutt. A cigányzenészek itt a klasszikust is nagyon ismerik, tudják. Itt van Sárközi Lali, szerintem briliáns benne, de a jazzben is. Ez a kombináció nagyon is a jazzről szól, hiszen egyfelől improvizáció, másrészt a melódiák, harmóniák összjátéka, ami valóban unikum – ez nekem nagyon tetszik. Klasszikus és jazz, ez a kettő, amit imádok.

Bármikor is segített a zene a privát életedben?

-Abszolút! A jazz nyilván különbözik minden más zenétől, részben jön a blues-ból, lásd a Rolling Stones-t, a korábbi zenékből, mint a gospel, az afrikai-amerikai zene. Ez egy nagy szabadság. A jazz a természet hangja, az improvizáció és a harmónia melódiája. S amikor az ember magas szinten műveli, mint például Balázs Elemérék, itt, akkor azt érzed, hogy a családoddal játszol a gyerekeidnek, a barátaidnak. Amikor játszunk, gyerekek vagyunk. Számomra a zene nagyon spirituális és sokat jelent. Amikor szaxofonon játszom vagy akár a zongorán, akkor az én vagyok. A zene rajtam keresztül jön, én is hangszer vagyok. Soha nem volt ebből konfliktusom, sőt, sokszor megvédte az életemet. A zene olyan, mint a vallás, drog, szerelem, figyelem, türelem. Ezt művészi szinten kifejezni csak érzések közvetítésével lehet.

Mit üzensz most ide ezekkel az érzésekkel?

Bármikor jövök, mintha haza jönnék. Csütörtökön este, amikor befejeztük a játékot egy klubban, csak ültünk ott és beszélgettünk hajnal háromig-négyig. Az emberek csak jöttek, csak jöttek. Fiatalok, cigányok éppúgy, mint mások, új generációk, akik nagyon nyitottan állnak a zenéhez, az élethez, s öröm volt tudni, hogy nincs határ közöttünk, de még nyelvi sem, mert a zene a nyelv közöttünk. Bárhol is jártam a világban a zene által mindenütt összejöttünk, mert ez a zene nagyon erős mindenütt a világon. Azt gondolom, az üzenet mindenki számára az, hogy az emberek igenis tudnak együtt lenni. A politikát, az etnikai, a rassz-kérdéseket áthidalva a zene nyitottá tesz mindenkit, mindenki iránt. Ez a legfontosabb.  

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: Rosti Pál ősfotói a Bartókban

DSTV: Rosti Pál ősfotói a Bartókban

2024. nov. 30.

Amint arról már beszámoltunk, izgalmas bemutató színesítette a Rosti Pál iskola jubileumi sorozatát. A jeles tudós-fotográfus, az intézmény névadója latin amerikai útján készült fotográfiákból a Bartók Kamaraszínház Aula Galériájában láthatnak válogatást a vendégek. Hangkép.

Négy nemzetiség seregszemléje az MMK-ban

Négy nemzetiség seregszemléje az MMK-ban

2024. nov. 29.

Érdekes eseménnyel folytatja jubileumi sorozatát a Munkásművelődési Központ: a Dunaújvárosi Nemzetiségek Napja című program keretében négy dunaújvárosi közösség képviselői lépnek színre vasárnap délután.

"Az én otthonom, az én világom" – kiállításmegnyitó

"Az én otthonom, az én világom" – kiállításmegnyitó

2024. nov. 26.

Új festménykiállítás nyílt a Munkásművelődési Központban. Nagyon sokan várták Tubáné Bereczki Izabella legújabb gyűjteményét – joggal, és most sem csalódtak. A művész 27 alkotása díszíti az MMK auláját, a képek közül pedig legalább 11 teljesen dunaújvárosi vonatkozású.

"Főszerepben a jazz" – koncert a zeneiskolában

"Főszerepben a jazz" – koncert a zeneiskolában

2024. nov. 25.

Folytatja a jazz koncertek sorozatát a Sándor Frigyes Zeneiskola. A következő koncertre az intézmény kamaratermébe várják a műfaj rajongóit kedden délután.

Visszatér a Tindersticks Magyarországra

Visszatér a Tindersticks Magyarországra

2024. nov. 25.

A Tindersticks tizenhárom év után visszatér Magyarországra. A kultikus brit zenekar 2025. március 2-én a Magyar Zene Házában lép fel - olvasható az intézmény honlapján.

DSTV: "A fiú" a Bartók színpadán

DSTV: "A fiú" a Bartók színpadán

2024. nov. 24.

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Florian Zeller A fiú című drámáját mutatta be a Bartók Kamaraszínház. A DSTV összeállításában szó esik a produkció kihívásairól, a drámai karakterekről, valamint az előadás üzenetéről is. Hangkép.
 

Utószó Boldizsár Ildikóval a mesék csodálatos világáról

Utószó Boldizsár Ildikóval a mesék csodálatos világáról

2024. nov. 23.

A városunkban született és felnőtt író, etnográfus mesekutató és -terapeuta lesz a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) és a Kálvin János iskola közös programjának következő vendége: a Városháza házasságkötő termében kalandozhatunk a mesék birodalmában kedden délután.