Római kori limes - Világörökség lehetne
A római kori limes világörökségi pályázatának ügyében járt városunkban dr. Visy Zsolt professzor, miniszteri biztos. Harmincöt esztendővel ezelőtt félbehagyott munkát folytatnak, hatalmas kutatómunkát végeznek, amely múzeumokat, kulturális intézményeket is érint.
Mint mondta, Magyarország hamarosan benyújtja a pályázatot, amellyel a római kori limes hazai szakasza világörökségi helyszín lehet. A professzor ezen a munkán már évek óta dolgozik kollégáival.
- Azt mondhatom, hogy majdnem készen vagyunk vele. Jelen megbízatásom arra szól, hogy a végleges helyzetet megteremtsük, készüljön el minőségi formában a beadható nevezési pályázat, és ami hiányosság, azt pótoljuk. Ez a megbízatásom miniszteri biztosként, a világörökségi kinevezés kézben tartása, a munka szervezése, befejezése. Még akkor is óriási jelentőségű ügy, hogy „csak” a rómaiakra és a Limesre vonatkozik. Egészen pontosan arról van szó, hogy a Duna mentén körülbelül 400 kilométer hosszan helyezkednek el a különböző katonai táborok a hozzájuk tartozó településekkel, temetőkkel, és a Duna mellett ezeket összekötő Limes-úttal, ami sok helyütt a középkori országúttal is azonos. Továbbá vannak még az őrtornyok, amelyek részint az út mentén, sokszor látótávolságban épültek, másutt közvetlenül a Duna parton helyezkednek el, olykor a Duna másik oldalán. Ez az ásatás, amit a kollégákkal végzek, beletartozik a nevezéshez. A különböző turisztikai, műemléki tervek miatt pontosítani szeretnénk dolgokat. Ebből vállaltam Intercisát és környékét, így az Intercisa V-ös számú őrtorony kutatását Kisapostagon. Komárom környékén is dolgozom, ahol ott vannak azok a menettáborok, melyeket ugyan rövid ideig használt a hadsereg, ám jelentősek, mert feltehetően a II. századi markomann háborúkhoz köthetőek (amik Marcus Aurelius személyes irányítása alatt zajlottak). Intercisából oda megyünk hasonló, pontosító ásatásért.
- Mi a következő lépés a világörökségi cím felé?
- Ez egy nemzetközi ügy. Nem csak hazánk van benne, hanem sok más ország is. A római limes már világörökség. De ahhoz, hogy ténylegesen az legyen, az egyes országoknak nevezni kell saját szakaszukat. Nem új helyszínként, hanem ki-ki a Római Birodalom Limes Világörökséghez kapcsolódik. Több ország, majdnem az összes európai ország készíti a pályázatát. A miénk első szinten öt évvel ezelőtt elkészült, most van a befejezés. Arra törekszünk, hogy nyárra elkészüljön a pályázat, s ha minden jól megy, 2017 januárjában benyújtjuk Párizsban. A benyújtástól számított másfél esztendő, amíg a Világörökségi Bizottság döntést hoz. Viszont már ebben az évben megindulnak a folyamatok, olyan műemléki, turisztikai fejlesztések, amelyek által elérhetővé, láthatóvá válnak a közönség számára a Limes-helyszínek. Hatvanhét helyszín az országban, a legtöbb tábor, torony benne van. Komplex bemutatási tervet alkotunk. Ehhez turisztikai és műemléki tervek készülnek, ebben a félévben már látható formát öltenek. Egy európai pályázat (GINOP) révén kimondottan a limesre fordítható másfélmilliárd forint. A pályázat meghirdetése június elején lesz, szeptemberig kell benyújtani. Erre készülünk lázasan.
A miniszteri biztos a víztorony mellett lévő kőtárban szemlélődve arról beszélt, hogy a különböző limes menti helyszínek képviseletét a pályázatban súlyozzák, és Intercisa a két kiemelt helyszínek egyike lesz. Ez azt jelent, hogy több százmillió forint jut a kőtár, a tábor, és néhány műemlék, mint a nagy fazekaskemence fejlesztésére, amelyek méltók a bemutatásra. Minden helyen információs és útbaigazító táblák kerülnek ki internetes hozzáférhetőséggel együtt, hogy valóban megmutassuk ezeket a műemléki értékeket. Elindul ugyanakkor a gondnoksági program, amely a helyszínek biztonságát, használhatóságát, turisztikai látogathatóságát, vonzerejét növelik. Ez szintén feltétel a pályázat benyújtásához. A kormány részéről hamarosan a döntés is megszületik, hiszen heteken belül benyújtják az egész Limes-pályázatra vonatkozó anyagot. Ha a kormányhatározat megszületik, elindulhat a program.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a csomagolás kihívása a papíriparban
2025. aug. 21.
Remek bemutató várja a vendégeket a Magyar Papírmúzeumban, derül ki a DSTV összeállításából. Az érdeklődők a csomagolástechnika történetével, illetve papíripari vonatkozásaival is ismerkedhetnek a Papírgyári úti intézmény kiállítóterében. Hangkép.
DSTV: már a KönyvTérre készülnek
2025. aug. 19.
Egy előhang már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összeállítása és az esemény plakátja arról, hogy már javában tartanak az idei KönyvTér előkészületei: a József Attila Könyvtár immár hetedik kavalkádjának a Városháza tér biztosít helyszínt szeptember 6-án. Hangkép.
DSTV: Hirosima túlélő fái
2025. aug. 16.
A koncert híréről már beszámoltunk, most itt a DSTV összegzése a különleges bemutatóról. A városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hirosima fái című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatták be az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen. Hangkép.
A művészet összekovácsolja az embereket
2025. aug. 14.
A SKICC Művészeti Egyesületnek rendkívül szép múltja van – hosszú évek óta egyengeti a csoporthoz kapcsolódó alkotók útját. A közösség idén immár 18. alkalommal rendezte meg alkotótáborát – az összetartás most sem ismert országhatárt: Erdélyből is érkeztek művészek.
Újra lesz KönyvTér – idén már hetedszerre
2025. aug. 09.
Bár még van idő az eseményig, érdemes előre beírni a naptárba a kultúra összes barátjának: újra a Városháza tér ad otthont a József Attila Könyvtár nyárbúcsúztató seregszemléjének. A KönyvTér című forgatagba szeptember 6-án várják az érdeklődőket!
DSTV: hajkarika a hónap műtárgya
2025. aug. 09.
Apró, de annál becsesebb kincsek bemutatásával folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A hónap műtárgya ezúttal az úgynevezett S-végű hajkarika lett – a leletanyag jellemzőiről Hodik Mónika történész-muzeológus beszélt. Hangkép.
DSTV: a forint a papírmúzeumban
2025. aug. 08.
A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.