Kiállítással és kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött megemlékezést tartottak a Sándor Frigyes Zeneiskolában a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére.
– Nekünk és alapítványunknak is az a hitvallása, hogy olyan kulturális eseményeket szervezzünk az egész városban, amivel közvetítve is gazdagítani tudjuk a városlakóknak ezeket az értékeket a dunaújvárosiaknak és a környező települések polgárainak is. Célunk, hogy olyan rangos eseményeket hívjunk életre, amelyek akár hagyományteremtőek, akár másmilyen módon formálják a városlakók életét, életminőségét. Intézményvezetőként is ezt tartom elsődlegesen feladatomnak, amellett, hogy művészeti képzést nyújtunk azoknak, akik közelebb szeretnének a zenéhez kerülni – mondta Moravecz Attila, az iskola igazgatója.
Hozzátette, fontosnak érzi, hogy a magyar identitás kialakításában segítsék a fiatalokat, hogy megismerjék a történelmünket, hogy miken ment keresztül a társadalom. „Képzelj el egy csizmát, amint egy emberi arcra tapos, és ott is marad.” – Cserna Gábor polgármester ezzel a George Orwell idézettel kezdte beszédét, aki így foglalta össze a spanyol polgárháborúban tapasztaltakat a kommunizmus természetéről.
– Azért emlékezünk ma együtt, hogy az arcokba taposó kommunista csizma a múlt maradjon, és soha, senki számára ne válhasson többé jövővé. Emlékezzünk a kommunizmus által világszerte elpusztított százmillió életre! Emlékezzünk azokra, akiknek megnyomorították az életét, bestiális módon megkínozták és éheztették, táborokba és börtönökbe zártak. Emlékezzünk arra, hogy az emberiség kultúrája jóvátehetetlen károkat szenvedett el egy bűnös eszme nevében. A kommunizmus az emberek igazságvágyát kihasználó terrorista gondolat volt – hangsúlyozta a polgármester.
A nyomor és kizsákmányolás megszüntetését, jólétet ígért, ehelyett még nagyobb nyomort és hazugságot, rabszolgaságot kapott a társadalom.
– A kommunista diktatúrák áldozatai azok, akik hitük, világnézetük vagy származásuk miatt, tehetségük, vagyonuk, munkájuk okán szembe kerültek a zsarnoksággal. Egész nemzetek politikai, gazdasági, szellemi elitjétől a nehéz sorsú földművesig tartana a felsorolás. Amikor emlékezünk, ki kell mondanunk: nincs alku a kommunizmussal és nincs alku egyetlen terrorrendszerrel sem, amely nemzetek kézben tartása céljából elfogadhatónak tartja a gyilkosságot, mint eszközt, a kínzást és fogva tartást, mint az emberi méltóság meggyalázásának módszerét. Nincs alku azokkal sem, akik a kommunizmust mentegetik! Mentegetik, mert tevőleges szereplői voltak, mentegetik, mert haszonélvezői voltak, s részben azok még ma is– mondta beszédében Cserna Gábor, majd arról beszélt, hogy az emlékezés közösséget teremt, erősíti összetartozásunkat.
– Ha tiszta légkört akarunk, ha valóban erős nemzet akarunk lenni – és egy nemzet csakis összetartozásában lehet erős –, ha a XX. század után meg akarunk békélni a történelmünkkel, mindenekelőtt emlékeznünk kell. Ismerni pontosan a múltat, amelyről évtizedeken át hazudtak nekünk. Emlékezni annyi, - mondotta Kövér László házelnök– mint felelősséget vállalni egymás iránt.
