"Pentelén a polgári kultúra meggyökerezésének már a XIX. század derekán karakteres jelei voltak: a megerősödött paraszti közösség és a módossá lett iparos- és kereskedőréteg nagy súlyt fektetett az utódok taníttatására, a hagyományrend őrzésére."
Szokatlan szókapcsolat – jogos hát az idézőjel. A közkultúra ugyanis nem „születik”, hanem hosszú idő alatt formálódik. Ám mégis, az érlelődés folyamatának vannak mérföldkövei. Az egyik ilyen: 1901. december 29-e. Azon a napon az ősgyűlésnek nevezett összejövetellel megalakult a Dunapentelei Polgári Kaszinó.
Pentelén a polgári kultúra meggyökerezésének már a XIX. század derekán karakteres jelei voltak: a megerősödött paraszti közösség és a módossá lett iparos- és kereskedőréteg nagy súlyt fektetett az utódok taníttatására, a hagyományrend őrzésére. Megindult a helyi társadalom önszerveződése, gazdasági, önsegélyező és kulturális egyesületek alakultak.
Ennek a folyamatnak a 60-as évektől vezéralakja lett két birtokos nemes, Rosti Pál és Janitsáry Szilárd. Ők segítették kialakítani azt a szellemi közeget, amelye alapozva 1870-ben megszületett egy fontos művelődési egyesület, a Casino Társaság. Ennek alapszabálya rögzítette a célt: „… hírlapok, folyó- és röpiratok, könyvek és egyéb hasznos olvasmányok, valamint társasjátékok által szellemi foglalkozást, okulást, úgy szintén tisztességes időtöltést és kedélyes mulatságot szolgáltatni”. Az alapító kimondták, hogy a társaság tagja „… csak becsületes, nemes magaviseletű férfiú lehet, különben minden rang, állás, nemzetiség vagy vallás különbség nélkül”.
A Társasaság három évtizedig Pentele szellemiségének meghatározója volt. A századforduló táján aztán igény mutatkozott egy még szélesebb alapon szerveződő egyesület megalakítására, így született meg a Polgári Kaszinó. Célja nagyrészt azonos volt a ’70-es közösségével: az alapítók a polgári tradíciók meghonosítását, a kultúrálódást jelölték meg legfontosabb feladatként.
A következő esztendőben a kaszinó tagozataként a község fiataljaiból megalakították az Ifjúsági Önképzőkört. 1905-ben újabb művelődési közösség született: Szávits Miklós földbirtokos kezdeményezésére polgári olvasókör szerveződött. Ugyanazon évben Függetlenségi és 48-as Kossuth Kör alakult Pentelén, amelynek tagjai fő feladatként a nemzeti eszme továbbéltetése mellett a történelmi és kulturális hagyományok ápolását jelölték meg. Mindezzel végső soron betetőzött az a folyamat, amely az 1800-as évek közepén indult, és amelynek fontos pillanata volt Dunapentele életében 1901. december 29-e, Becket Szent Tamás emléknapja.
