Pentele fekete karácsonya

Az idei ünnep időjárása alkalmazkodik a meteorológiai statisztikához – abban ugyanis több a fekete-, és ritkább a fehér karácsony. Mit tehetnénk, alkalmazkodunk. Az ünnep hó nélkül is szép, ha a hangulata nem is ugyanaz… De most nem is erről, hanem a történelem által feketébe öltöztetett karácsonyokról szólnék.
Például az 1918-asról. Egy vesztes ország szomorú háborús karácsonyának krónikájához tartozik, hogy éppen szenteste vonult be a román hadsereg Kolozsvárra, hogy az ünnep másnapján a cseh légionisták Eperjesig nyomultak, hogy Pesten részeg katonák karácsonyi lövöldözéssel és embervadászattal „tisztelegtek” az új köztársaság előtt… milyen szép, boldog ünnep!
1944 karácsonya se különb: 24-én kezd bezárulni az ostromgyűrű a főváros körül, Esztergomnál, a balatoni arcvonalon és másutt is ágyúdörgés veri fel a csöndet, a bombák szaggatta Sopron gyászol. És a méltóságos ünnep vigíliáján Mindszenty József veszprémi püspök celebrál éjféli misét – rabként, a sopronkőhidai börtön foglyaként! A főpásztor életkrónikájában aztán 1948-ban is egy kivételes ünnep jött. A kommunista hatalom cinizmusára jellemző, hogy a püspököt – aki akkor már Magyarország prímása – koholt vádak alapján éppen karácsony másnapján tartóztatták le, s még aznap megkezdték kínvallatását az ÁVH hírhedt Andrássy úti terrorközpontjában.
Valóságos fekete karácsony volt az 1956-os is. Az ünnepen sem szünetelt a forradalmat eltipró gépezet hajtóvadászata a felkelők után. Így volt ez a „bűnös városban”, a Sztálin nevét megtagadott Dunapentelén is. A megyei rendőrség a legveszedelmesebb pentelei népfelkelőkről listát állított össze. Ezen 322 név szerepelt. Jó néhányukat december derekán már letartóztatták, de a többség még bujkált. A fenyegetett emberek családjában rettegéssel telt az ünnep: ki a még menekülő utat kereső szeretettjéért aggódott, ki a már börtönben lévőért. Például a vallatószobában kínzott asszonyért: ő ma a POFOSZ dunaújvárosi elnöke, Hábermajer Jánosné. Tisztségéből adódik, hogy nem hagyja feledésre ítéltetni egykori harcostársait; de karácsony estéjén ez különösképp megrendítő emlékezés lehet… A nevek hosszú sorából csak néhány: Zecher János, Sándor András, Ivsits Tibor, Boros István, Tajti Ferenc, Demeter Béla, Beck Antal, Sándor Lajos, Molnár László, Küllős Imre, Szerdahelyi Károly – és sokan mások. Tisztelet nekik!