Egyre többet költünk önmagunkra?
A MasterCard legutóbbi felmérése alapján úgy tűnik, az európaiak fittyet hánynak arra, hogy a gazdasági helyzet nem tudott megnyugtató módon stabilizálódni az elmúlt évek során: 42 százalékukuk költ rendszeresen önmagára, ami majdnem 10 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest.
A MasterCard legutóbbi felmérése alapján úgy tűnik, az európaiak fittyet hánynak arra, hogy a gazdasági helyzet nem tudott megnyugtató módon stabilizálódni az elmúlt évek során: 42 százalékukuk költ rendszeresen önmagára, ami majdnem 10 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Az is kiderült a kutatásból, hogy a január az a szezon, amikor hajlamosabbak vagyunk magunkra fordítani figyelmünket. Ami talán a legmeglepőbb eredmény, hogy a férfiak költenek többet a személyes élvezetekre.
Régi sztereotípiát cáfol a MasterCard legújabb felmérésével, mely az önmagunk megajándékozásával kapcsolatos szokásainkat vizsgálta 17 európai országban. Eszerint, bár a két nem körülbelül ugyanolyan gyakorisággal vásárol élvezeti cikkeket magának, Európában több mint kétszer annyi férfi (18%) van, aki 30 000 forintnál többet költ magára egy vásárlás során, mint nő (8%). A megkérdezetteknek csupán kevesebb, mint harmada az, aki 6 000 forintot vagy annál is alacsonyabb összeget szán magára vásárlásonként.
„Ezek a vásárlások általában nagyon impulzívak, hirtelenjében hozzuk meg a velük kapcsolatos döntéseket. Éppen ezért az ilyen esetekben is a kártyahasználat a kézenfekvő fizetési forma, hiszen így nem kell azon aggódnunk, hogy lesz-e nálunk elég készpénz, akár bolti, akár online vásárlásról van szó” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. „A kényeztető vásárlásnak ráadásul olyan pozitív hatásai is vannak, melyekre nem is gondolnánk elsőre: amellett, hogy nekünk, fogyasztóknak jól eső érzést okoznak a hosszú, rideg téli hónapokban, a kereskedők is profitálnak belőle, hiszen fellendíti a decemberi túlköltekezés után rendszerint visszaeső forgalmat.”
Bár a férfiak a nagyobb költekezők, inkább a nők azok, akik hangulatjavítás érdekében nyúlnak a pénztárcájukhoz: a nők fele, a férfiaknak csupán harmada nyilatkozott úgy, hogy az élvezeti cikkek beszerzésével az a céljuk, hogy felvidítsák magukat. A legboldogabbak Európában a törökök lesznek a vásárlástól: a nők 67%-a, a férfiak 51%-a leli örömét benne, ezért nem is meglepő, hogy négy törökből három legalább havonta kedveskedik magának valamivel.
Üröm az örömben, hogy az ilyen típusú költekezés bűntudatot is okozhat, hacsak nem alkalmi jellegű. Érdekes módon a nők azok, akik nagyobb arányban érzik bűnösnek magukat élvezeti cikkek vásárlása után: 16%-uk gondolja azt, hogy inkább spórolnia kellett volna, míg a férfiaknál ez csupán 12 százalék. Leginkább a svéd nők érzik rosszul magukat ilyenkor (26%), annak ellenére, hogy negyedannyi köztük a költekező, mint férfitársaik között. Ezzel szemben a törökök elfogadják, hogy boldogságuknak ára van, így náluk csupán 8 százalék érez bűntudatot.
A férfiak inkább élményekre, így például utazásra, szórakozásra vagy technológiai eszközökre költenek, míg a nők hajlamosabbak magazinokat, édességeket, szépészeti cikkeket vásárolni. Éppen ezért a férfiak költekezése jellemzően a szabadidős tevékenységekkel kapcsolódik össze, míg a nők számára az ilyesmi mindennapi örömforrást jelent. Leginkább a görög férfiak szomjaznak az élményekre, akik közül majdnem minden második utazásra költ. A legapróbb dolgokat pedig a román nők veszik: 57%-uk rúzst vagy valami más kozmetikumot vásárol magának.
Forrás:Localtime
A rovat további hírei: Közélet
Jól kivitelezett diétával a testünkért
2025. feb. 22.
Glutén, tejszármazék vagy éppen tojás – manapság már nem meglepő, ha valaki kerüli ezeket az ételcsoportokat. A megsokasodott intoleranciák és allergiák okait érdemes keresni, de mi most egy dietetikus kérdeztünk arról, hogy mi a különbség az említett tünet együttesek között és arról, hogy mire kell figyelni diéta esetén.
Nekünk milliárdokba kerül a szolidaritás kérdése
2025. feb. 20.
Február 11-én vált hivatalossá, hogy Dunaújvárosnak a 2025-ös esztendőben 1,72 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie. Ez az összeg azt is jelenti, hogy minden dunaújvárosinak 41 ezer forintot kell fizetnie, fejenként.
Szépül a Szalki-sziget környéke is
2025. feb. 20.
A Duna vizének természeti adottságai páratlan lehetőségeket rejtenek. Dunaújváros igazán szerencsés helyzetben van, hiszen biztosított egy olyan ingyenes vízparti terület, ahol egy kicsit ki lehet szabadulni a város zajából. Mezei Zsolt általános hatáskörű alpolgármester számolt be a Szalki-sziget közeljövőben megvalósuló csinosításairól.
"Ragyogj, Képem!" – az elfogadás pályázata
2025. feb. 20.
Az autisták világnapja alkalmából hirdetett nyílt rajzpályázatot diákoknak a Jószolgálati Otthon Közalapítvány. A téma az elfogadás, az alábbiakban a kiírás mellett a pályázat koncepciójáról, hátteréről is olvashatnak. Felhívás.
A szakszerű segítség életeket menthet
2025. feb. 19.
Tudni kell jól segíteni a rászorulóknak. Sajnos Dunaújváros utcáin és közterületein is sok fedél nélküli ember él – ez a helyzet senkinek sem ideális. Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester szerint a szituációt több oldalról kell megközelíteni, a megoldás pedig szociális szakemberek segítségével születhet.
El a kezekkel a kompetenciaméréstől!
2025. feb. 19.
Súlyos kritikával illeti, összességében elhibázottnak tartja a Belügyminisztérium új javaslatát a kompetenciamérés felvételibe történő beszámításáról a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Az ötödik ciklus a közgyűlésben, negyven év az MMK-ban – végig a köz javára
2025. feb. 18.
Szántó Péter népművelőként kezdte a pályafutását, ráadásul a történelmileg ikonikus Vasmű Klubban, majd negyven esztendőt töltött az MMK-ban, és személye évtizedekig meghatározó volt a város kulturális életében. Kulturális feladatai mellett a közéletben a mai napig jelen van, tavaly októberben az ötödik képviselői ciklusát kezdte.