Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Görög-magyarok Rác-pentelén

Várkonyi Balázs - 2015. január 30. 11:50

"Tíz esztendő híján két évszázad: eddig kell visszamennünk a múltba, ha az egyik jeles pentelei „lábnyomát” keressük."

Tíz esztendő híján két évszázad: eddig kell visszamennünk a múltba, ha az egyik jeles pentelei „lábnyomát” keressük, s ami még fontosabb, a szellemi örökségét. Janitsáry Szilárd százkilencven éve, 1925-ben született. Görög betelepülők sarja volt, azok egyike, akik a hozott örökséget őrizve lettek magyar hazafivá.
Hogy Dunapentele mitől volt „rác”, erről aligha kell egy itteninek mesélni. Tudjuk, a török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu, és a Balkánról a szintúgy oszmánoktól szorongatott szerbek telepedtek ide. Később a magyarok visszaszivárogtak, de például a XVIII. században az itt élők jó harmada rác volt. Kettős kultúra, kettős hagyományrend jellemezte a települést.
Ezt színezte a görögök megjelenése. Nem volt ez tömeges, csupán egy család vetette meg itt a lábát. Ők viszont jelet hagytak a község gazdaságán és szellemi képén. Köztük és a rácok között rokonság volt a görög keleti vallás, de más is: igazi patriótákká lettek, legjobbjaik a szabadságharcban Kossuth katonái voltak.
Dinko Sartor, Nicolaus Sartor – e két név áll a ráckevei templom egyik, 1525-ben faragott sírlapján. Két nemes görög nyugszik ott, két bíróviselt ember – vagyis aki egykor községbírói tisztséget kapott. Az első bevándorlók között voltak ők, csakúgy, mint a Monaszterlyek vagy Pópa Gergely görög pap. Aztán jó két évszázad múltán sokan jöttek: Agorasztó, Derra, Dumtsa, Haris, Manno, Szakellarosz – görög családok. Ők, ahogy a Janitsáryak is, jelentős szerepet játszottak a magyar polgárosodás kialakulásában. Némelyikük kereskedő lett, mások a hozott vagyonukból földbirtokot szereztek, gazdálkodtak. Érdemeikért többen armálist, címeres nemeslevelet kaptak, köztük a legendák övezte Janitsáry család is.
Janitsáry Miklós 1778-ban született Castoria tartományban. Ifjú emberként érkezett magyar földre. Hamar meglelte hivatását: a hajózás egyik igen jelentős alakja lett, és gabonával is kereskedett. Érdemeiért nemesi címet kapott, s mellé adományként a Krassó vármegyei Dragomirest kincstári helység egy részét – innét a dragomiresti (dragomirestyei) előnév. Gazdaságépítőként is helytállt. Földbirtokot vett Dunapentelén, ezzel egyik fiát ide gyökereztette. Hat gyermeke közül a leányról, Theonimphiáról keveset tudni, annál többet a fiúkról. Döme ügyvéd, országgyűlési követ, 1848-as nemzetőr volt. Mihály lovaskapitány, Sándor a szabadságharc huszártisztje, később az országgyűlés tagja és korelnöke lett.
Szilárd ugyancsak tisztként harcolt a szabadságharcban. Jogász lett. Feleségül vette Sárkány Antóniát, és 1850-ben megtelepedett pentelei birtokukon. Gazdálkodott, és mindinkább szerepet vállalt a mezőváros közéletében. Virilis – vagyis vagyonjogú – képviselő-testületi taggá vált. Műveltsége és világlátása okán Rosti Pál mellett szellemi vezetőjeként tisztelte a közösség. 1872-ben a megyei törvényhatósági bizottságba választották, ekkortól nemcsak Dunapentele, hanem Fejér vármegye szellemiségére is hatással volt. Ugyanabban az évben lett az országgyűlés tagja. Minden fontos ügyben hűséggel képviselte azokat, akiknek küldötte lett – Rácalmás, Dunapentele és a többi község lakóit.

A legtöbbet persze az itteniek köszönhettek neki. Felvilágosodott emberként, bölcs politikusként a polgári átalakulás folyamatát segítette. Rostival érdekvédő és művelődési egyesületek szervezésén dolgoztak, megalapították a Casino Társaságot, a szellemi értékőrzés bázisát. Könyvtáraik az egész közösség előtt nyitva voltak. Jelentős politikusok, államférfiak, tudósok és írók – Tisza Kálmán, Eötvös József, Trefort Ágoston, Mikszáth Kálmán – jó ismerősek, barátaik voltak. Általuk is a világot igyekeztek megnyitni a pentelei polgárság előtt.
Janitsáry Szilárd, a görög-magyar nemes idegen földön hunyt el. 1893. június 28-án a stiriai hercegség – Stájerország – egyik városában, Eggenbergben érte a halál. Nem Pentelén helyezték végső nyugalomra, hiszen rokonai Pesten, a nemzeti sírkertben nyugodtak. Őt is a családi sírboltba temették, de emlékét a város ma is őrzi.

Itteni örökségét egyik leánya és annak férje vitte tovább. Janitsáry Mária férjhez ment egy jeles földbirtokos család sarjához, Szávits Miklóshoz, akinek életéről sok fontos dolgot föltárt a tanár-helytörténetíró, Jakóné Fekete Teréz.
A birtok megóvása és továbbfejlesztése Szávits érdeme volt: tejgazdaságot alapított, angol sertéstenyészetet hozott létre. A családi tradíciók ápolását is feladatának tartotta, és apósa, Janitsáry Szilárd szellemi hagyatékát is igyekezett bővíteni. Polgári olvasókört szervezett, és a XX. század elején már a község egyik szellemi vezére volt. Jó kezekbe került a Janitsáryak öröksége – azé a családé, amely mindvégig megtartotta görög keleti hitét, származástudatát, közösségi szemléletét, kulturális értékőr szerepét. És büszkén vállalt magyarságát.

A rovat további hírei: Kultúra

Ma van a magyar kultúra napja

Ma van a magyar kultúra napja

2025. jan. 22.

Ma van a magyar kultúra napja, amelyet országszerte és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel ünnepelnek.

DSTV: komoly merítés a papírmúzeumban

DSTV: komoly merítés a papírmúzeumban

2025. jan. 22.

Eseménydús volt a tavalyi év a Magyar Papírmúzeum munkatársai számára, derül ki a DSTV összegzéséből. Izgalmasnak ígérkezik az idei is – nagyon sok kiállítással, programmal és egy nemzetközi kirándulással készülnek. Hangkép.

A magyar kultúra napja: díjátadó az ünnepen

A magyar kultúra napja: díjátadó az ünnepen

2025. jan. 21.

A magyar kultúra napja alkalmából rendezendő ünnepségen adják át a szféra legrangosabb önkormányzati elismerését, a Pro Cultura Intercisae Díjat. A zongorakoncerttel körített ünnepi eseménynek az evangélikus templom ad otthont szerdán délután.

DSTV: "A hitvesi ágy" a Mikroszínpadon

DSTV: "A hitvesi ágy" a Mikroszínpadon

2025. jan. 21.

Új bemutatóra készül a Bartók Kamaraszínház társulata, derül ki a DSTV összegzéséből. Két ember, egy házaspár hullámvasúthoz hasonlítható kapcsolatát öleli fel a történet, amit már Tony-díjjal is jutalmaztak. A hitvesi ágy című darabot a Mikroszínpadon viszik színre. Hangkép.
 

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Fanni kertje"

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Fanni kertje"

2025. jan. 20.

A szezon egyik legizgalmasabb darabjával folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a naptári év első vetítésén a Fanni kertje című magyar dokumentumfilm lesz műsoron kedden délután. 

DSTV: a szoborpark kincsei

DSTV: a szoborpark kincsei

2025. jan. 19.

Folytatódik a DSTV városismereti összeállítása – ezúttal a Duna-parti szoborpark különleges alkotásai kerülnek szóba. Ez a fejezet leginkább az Aratók című szoborcsoportról szól – egyúttal beharangozva a Szoborpark című, nagyobb lélegzetű műsort. Hangkép.

DSTV: a Vidám Parkból a múzeumba

DSTV: a Vidám Parkból a múzeumba

2025. jan. 17.

Különleges darab lett a hónap műtárgya az Intercisa Múzeumban. A kiválasztott lovacska a valahai Vidám Park emlékét idézi fel, és ennek kapcsán az egykori komplexum kincseinek múzeumba költöztetéséről is szó esik. Hangkép.