Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Magyar Kultúra Napja – Pro Cultura Intercisae-díj

doszerk - 2015. január 22. 20:14

Az önkormányzat döntése szerint a Parádi Duó, Móri Csaba, Moravecz Attila, valamint Kőszegi Károlyné érdemelte ki idén a közgyűlés által alapított „Pro Cultura Intercisae” Díjat.

Dunaújváros MJV Közgyűlése által alapított „Pro Cultura Intercisae” Díj a kimagasló teljesítményt nyújtó alkotó- és előadóművészeknek, alkotó- és előadó-művészeti közösségeknek, és mindazon személyeknek és közösségeknek adományozható, akik, vagy amelyek a város kultúrájáért hazai, illetve nemzetközi elismertségéért maradandót alkottak, illetve tettek.
Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése döntésének értelmében, az idei esztendőben a „Pro Cultura Intercisae” Díjat:
- a Parádi Duónak,
- Móri Csabának,
- Moravecz Attilának, valamint
- Kőszegi Károlynénak adományozta.

Méltatások

Parádi Duó
A Parádi ikrek ősi pentelei családból származnak, elődeik révén már több mint 150 éve kötődnek Dunapenteléhez apai-anyai ágon. Édesapjuk Fényes Szabolcs zeneszerző és zongorista csoportjában többször lépett fel különböző koncerteken. Szüleikhez méltón a zene útján ők is jelentősen hozzájárultak a pentelei hagyományok ápolásához.
Zenei pályájuk 1964-ben kezdődött és napjainkban is folytatódik, ma már 50 éve zenélnek. Sok kulturális rendezvényen – Iparos Bál, Arató Bál, Búcsú Bál, mellyel sok örömet okoztak a település lakóinak.
A pentelei rendezvényeken, bálok, iskolatalálkozók, év végi szilveszteri ünnepen szerepeltek, az itt élő emberek a mai napig igényt tartanak zenéjükre. Szinte minden műfajban és minden korosztálynak a kedvére játszanak. Kezdetben a szájharmonika volt a kedvencük, később László tangóharmonikára, György pedig dobra váltott. Ma több műfajban is képesek magas szinten zenélni, magyar nóta mellett játszanak latin zenét, dzsesszt és operettet.

Katonaidejük két évében az Ercsi Tiszti Klubban léptek fel. A katonaság után Dunaújvárosban visszatérve négytagú zenekart alakítottak és a fent említett bálokon kívül lakodalmakban és magyaros rendezvényeken szerepeltek. Az eltelt évek alatt Dunaújvárosban, az összes szabadidőparkban, valamint szórakozóhelyen játszottak már.
(1961-ben az országos Kulturális Seregszemlén, Várpalotán Szájharmonika Duó-ként aranyérmet nyertek.
1962-ben Pécsett, az Országos Kulturális versenyen szintén aranyérmesek lettek.)
Parádi György a Pentele Baráti kör elnökeként élen jár a pentelei hagyományok ápolásában, az ünnepi megemlékezések és helyi rendezvények szervezésében. Pentele múltjának feltárásában is aktív részt vállal, értékes helytörténeti összeállítást készített.
A tavalyi esztendő jubileumnak számít az életükben, hiszen 50 éve játszanak együtt, a Penteleiek pedig büszkék rájuk, a zenéjükre, az értékekre, melyeket képviselnek.
Lelkiismeretes és magas színvonalú kulturális és hagyományőrző tevékenységük elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése a Pro Cultura Intercisae díjat a Parádi Duó (azaz Parádi László és Parádi György) részére adományozta.

Móri Csaba
Móri Csaba 1984-ben kezdett táncolni a dunaújvárosi Vasas Táncegyüttesben gyerekként, később a felnőtt csoportot erősítette, ahol számos sikert aratott társaival itthon és külföldön egyaránt.
A néptánc szeretete a Magyar Állami Balett Intézet Néptánc- és Színpadi Tánc Tagozatára vezette, majd annak elvégzését követően Novák Ferenc "Tata" által vezetett Honvéd Együttesbe.
1999-ben alakult Dunaújváros Táncszínháza alapító tagja, és tánckarvezetője. Az ott eltöltött idő alatt számos szerepet eltáncolt mint felnőtt, mint gyerekdarabokban, és mint koreográfus is számos előadást jegyez.

A Dunaújvárosi Hírlap közönségdíját is elnyerte 2006, és 2009-ben. A Társulat 2006-ban Varázsdoboz díjjal ismerte el tevékenységét. Több mint 1000 előadásban közreműködött és vezette be a tánc rejtelmes világába a dunaújvárosi közönséget. Sajátos pedagógiai módszer alkalmazásával tanította és kovácsolta erős egységgé a táncszínház táncosait, és ezáltal színvonalas produkciók kerültek porondra 2013 nyaráig. Ekkor a Bartók Kamaraszínház és a Dunaújváros Színházáért Alapítvány Teátrista Gyűrű kitüntetést adományozta számára.
Immáron 30 éve, hogy a tánc az élete, és reméljük, még sokáig láthatjuk városunk, országunk és a világ színpadán.
Dunaújváros MJV Közgyűlése a magas színvonalú szakmai munkájának, a lelkiismeretes táncoktató és hagyományőrző tevékenységének elismeréseként a Pro Cultura Intercisae díjat, Móri Csaba részére adományozta.  

Moravecz Attila a Dunaújvárosi Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója 2011 szeptembere óta tölti be jelenlegi pozícióját. Az iskolában 1993 óta tanít klarinétot. Egyik alapító tagja volt az Intercisa Fúvósötösnek. 2003-tól 8 éven át a fúvós- és kamarazene tanszak vezetőjeként klarinétzenekart vezetett, s velük számos városi és regionális fellépést vállalt. 2002-ben megálmodta a Fejér-megyei, majd regionális klarinéttalálkozót, s kétévente aktívan szervezi azóta is.
A Dunaújvárosi Szonáta Zeneművészeti Alapítvány kuratóriumának elnökeként különböző eseményeket hívott életre, hagyományteremtő szándékkal. Ilyenek többek között az Újévi Gála Koncert, a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja, a Sándor Frigyes Díj megálmodása, melyet a Sándor Frigyes Hét keretében adnak át, a Nemzeti Összefogás Napi megemlékezés. Több éves múltra tekint vissza az Adventi Hangverseny, melyeknek az egyik fő célja a történelmi egyházakkal való szoros kapcsolattartás.

Élére állt a tehetségkutatásnak, - gondozásnak. Az általa vezetett iskola Regisztrált Tehetségpontként tehetségközvetítő feladatokat lát el. Tevékenysége során kollégái esetében komoly figyelmet szentel az iskolai tehetséggondozás eredményeire, a tehetséges növendékek számára előadásokkal, konzultációkkal biztosítják, segítik elő fejlődésüket, továbbhaladásukat, amely az iskolában, vagy akár az iskolán kívül valósul meg.
Tevékenysége másik hasonlóan fontos alapeleme a tehetségazonosítás a művészeti képzésben még nem részesülő tanulók körében. Több növendéke felvételizett sikeresen, és folytatta tovább zenei tanulmányait. Tehetséges növendékei sikereket érnek el, egyéni és zenekari fellépéseiken, regionális és országos versenyeken is.
Kimagasló szakmai tevékenységének és tehetséggondozó szerepvállalásának elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése a Pro Cultura Intercisae díjat, Moravecz Attila igazgató úr részére adományozta.  

Kőszegi Károlyné a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes kelléktárosa, az MMK gondnoka.

A Vasas Táncegyüttes működésének több mint hat évtizedes működése alatt sokan megfordultak táncosként, vezetőként, sokszor ment át változáson maga a tánckar is. Mégis volt/van egy valaki, akinek köszönhetően az állandóság, a folytonosság is megmaradt: Kőszegi Károlyné minden Vasas néptáncos „Mamija”.
Az évtizedek során valamennyi táncos, szülő, nagyszülő megismerhette a háttérben zajló, fáradhatatlan munkáját, aminek eredményeként mindig igényesen, makulátlanul előkészített viseletekben léphetnek színpadra a táncosok. A fesztiválok zsűrije soha nem hagyta szó nélkül az átlagon felüli, igényes színpadi megjelenést, amiben neki kiemelkedő érdemei vannak. Kedvessége, biztatása, sugárzó nyugalma mosolyt csal az arcokra mind a mai napig a fellépések előtti izgalmak sodrában.

Ő mindig a háttérben marad, nem vonzza a nyilvánosság, hatalmas szívvel, alázattal végzi munkáját, pedig nélküle elképzelhetetlen az együttes működése és sikere.
Azonban nem csupán a ruhák gondozásában példamutató. Kivételes érzékkel terelgeti a fiatalokat, türelemre, rendre és tiszteletre tanítja őket, kifogyhatatlan szeretettel. Családjának több tagja a Vasas táncosok nagycsaládjához tartozott, tartozik, férje, mint alapító, s a felmenői tudását továbbvivő lánya és unokái is erősítik a táncegyüttest, veszik ki részüket a hagyományok ápolásából, továbbadásából.
Dunaújváros MJV Közgyűlése a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttesért végzett 50 éves áldozatos tevékenységének és az MMK-ban eltöltött 40 éves szakmai munkásságának elismeréseként a Pro Cultura Intercisae díjat, Kőszegi Károlyné részére adományozta.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban

DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban

2024. nov. 17.

Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.

Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában

Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában

2024. nov. 16.

Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.

Tárlat a varázslatos természet képeiből

Tárlat a varázslatos természet képeiből

2024. nov. 16.

A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.

DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában

DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában

2024. nov. 16.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.

Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján

Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján

2024. nov. 14.

Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte. 

Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait

Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait

2024. nov. 14.

Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.

Hiába mondtak mást, forradalom volt

Hiába mondtak mást, forradalom volt

2024. nov. 13.

A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.