Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 05. Ágota, Ingrid
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Megtört életutak – egy nemzet öncsonkolása

Kultúra
Pentele
kitelepítés
napraszóló

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. jan. 19., 17:33

"A marhavagonokban nők, férfiak, kisgyerekek zsúfolódtak össze, családok, amelyek házukat, vagyonukat, mindenüket elveszítették. És magyarságukat; történelmi példák igazolják, hogy kultúrájukat őrizve is igazi patriótákká lettek a hazai svábok az idők során."

1946. január 19-e: azon a napon egy vonatszerelvény elhagyta Magyarországot. Svábokat, hazai németeket vitt őshazájukba. A kollektív bűnösség bélyegét hordozták, noha „vétkük” csak annyi volt, hogy német ajkúnak születtek.
Az első transzport idejét megörökítő emléknap a mai. A hatóság emberei akkor, kora reggel megszállták a budaörsi svábok portáit. Két órát adtak az ott élőknek, hogy összevackoljanak. Azonnal bevagonírozták őket, és estére már idegen földön járt velük a vonat. A marhavagonokban nők, férfiak, kisgyerekek zsúfolódtak össze, családok, amelyek házukat, vagyonukat, mindenüket elveszítették. És magyarságukat; történelmi példák igazolják, hogy kultúrájukat őrizve is igazi patriótákká lettek a hazai svábok az idők során.

Több mint kétszázezer egykori honfitársunkra emlékezhetünk: egy szégyenteljes döntés okán 1948 júniusáig ennyi embert toloncoltak ki az országból. Máig ható tanulságot hordoz az a döntés: miközben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem szorgalmazta, a túlteljesítő Ideiglenes Nemzeti Kormány maga kezdeményezte a háborús bűnösség hamis vádjával a tömeges kitelepítést. A németjeink által birtokolt 250 ezer kataszteri hold földet és 45 ezer ingatlant rekvirált az állam. Egy sajátos etnokultúrát – és a nemzethez hű emberek tömegét veszítette el az ország.
Pentelén nem éltek németek, ám a közeli Mezőfalván igen. Őket is kitoloncolták, hatvan családdal lett szegényebb a település. És ha már a kitelepítésekre emlékezünk, szólnunk kell a minket is érintő gyászos akciókról: 1950-től kezdődően a „nép ellenségeit” – módosabb földműveseket, „rossz” származásúakat szakítottak el szülőhelyüktől.

A mai tudásunk szerint több mint negyven család száz-egynéhány tagja lett a „néphatalom” bosszújának áldozatává, köztük olyanok is, akiknek csak egy lovuk meg parányi földjük volt. Pálhalma állomásán marhavagonokba terelték őket, viszontagságos út után érkeztek meg száműzetésük helyére. Szarvasra, Hajdúnánásra, Kondorosra, Túrkevére és Püspökladányba kerültek – rozzant házakba, nyomorúságos otthonokba. Sokuk visszaemlékezése arról tanúskodik, hogy az embertelen körülményeken enyhített a befogadók, a kisemberek rokonszenve, segítőkészsége.
Dr. Illyés József, a község akkori tanácselnöke levéltárban őrzött irataiból tudjuk: „… 2 tisztviselőt, 8 iparost és kereskedőt, 33 földművest és 1 volt földbirtokost telepítettek ki, ingó- és ingatlan javaikat lefoglalták, állami tulajdonba vették. Az 1950-1951 telén végrehajtott kitelepítéssel a dunapenteleiek korántsem mentesültek a zaklatásoktól. 1952 tavaszáig további 20 család házingatlanát kommunizálták. … 62 lakóház került állami tulajdonba.

Ezzel befejeződött az a közel két és fél éven át tartó folyamat, amelynek során felszámolták a tehetős parasztgazdaságokat, megszüntették az önálló kisipart és kiskereskedelmet. A kiépülő diktatúra ellenségeit, elsősorban a kulákokat – az azzá nyilvánítottakat – földönfutókká, megbélyegzettekké tették, majd elűzték több évtizedes, esetleg – a családot illetően – évszázados otthonaikból. 1956 októberéig a kitelepítetteken kívül további 19 család került kuláklistára, velük szemben hol nyíltan, hol burkoltan lépett fel a helyi hatalom.”
A kitelepítések más vonatkozásban is érintették településünket. Számos olyan ember, aki egy idő után „kegyelmet” kapott, és azt hitte, hányattatása megszűnt, nem térhetett haza: Sztálinváros építésére vezényelték. Így kerültek ide például a Kacskovics-család férfi tagjai és sokan mások, hogy kényszermunkahelyen töltsenek újabb hónapokat, éveket…

A rovat további hírei: Kultúra

Pünkösdi népszokások

Pünkösdi népszokások

2015. máj. 24.

Számos szokás kapcsolódik pünkösdhöz. Ezek többsége azonban kikopott. A legismertebb, még fennmaradó hagyomány a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a csíksomlyói búcsú, amelynek első írásos emléke a 15. századból származik.

Piros pünkösd

Piros pünkösd

2015. máj. 24.

Ünnepidéző emlékeim közt kutatok. Az első legyen Szentkút. Azon a pünkösdön Mátraverebélyről az erdő közepén megbújó, nyolc évszázada ott álló templomhoz tartottam. A hegyre kapaszkodva embertömeg közepébe csöppenek. Kányásnál már rengetegen vagyunk. Mindannyian a nevezetes búcsújáróhelyre igyekszünk.

Szeretik a banánt, Elvtársak? - új darab a Bartókban

Szeretik a banánt, Elvtársak? - új darab a Bartókban

2015. máj. 23.

Töredékemlékek egy régi diktatúráról. Újabb vendégelőadással várta közönségét a Bartók Kamaraszínház, ezúttal a „Szeretik a banánt, Elvtársak?” című darabot tekinthették meg az érdeklődők. A Ceaușescu korszakon elmélkedő monodráma egyetlen szereplőjét Sebestyén Aba alakította.

EFOTT 40 - fergeteges bulival ünneplik a negyedik X-et

EFOTT 40 - fergeteges bulival ünneplik a negyedik X-et

2015. máj. 23.

Az idei jubileumi velencei EFOTT fő eseményeként július 18-án szombaton közös produkciókkal idézik fel az elmúlt négy évtized magyar könnyűzenéjének fontos pillanatait - hangzott el a szervezők és a fellépők csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Oláh Trió a Művészben - DO-videós visszatekintő

Oláh Trió a Művészben - DO-videós visszatekintő

2015. máj. 23.

Az eső sajnos elmosta a hivatalos terasznyitást a Művészben, de ez semmit nem von le annak értékéből, amit Oláh Krisztián és zenekara nyújtott a közönségnek a benti "színpadon".

Mesevilág a Bartókban

Mesevilág a Bartókban

2015. máj. 22.

A könyvekből már jól ismert Boribon és Annipanni történetek elevenedtek meg városunk színházában, a Budapest Bábszínház társulatának köszönhetően.

Láthatatlan városok - Várnai Gyula rejtélyes világa

Láthatatlan városok - Várnai Gyula rejtélyes világa

2015. máj. 22.

Nem klasszikus sci-fi elevenedik meg Várnai Gyula Munkácsy-díjas képzőművész Láthatatlan városok című kiállításában az Intercisa Múzeumban. Inkább a mindenkiben föllelhető közös keresése.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Átgázolt a bajnok röplabdázóinkon

  2. "Dunaújváros fái a négy évszakban": finálé a fotópályázat téli fordulóján

  3. DSTV: birkózó emlékverseny

  4. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  5. A vészhelyzetek gyors elhárítására képezték az óvodai és bölcsődei dolgozókat

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: birkózó emlékverseny

DSTV: birkózó emlékverseny

Embedded thumbnail for DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

Embedded thumbnail for DSTV: nyílt nap és bemutatók

DSTV: nyílt nap és bemutatók

Top hírek

  1. 30 napra letartóztatták Mezei Zsoltot (frissítve)

  2. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  3. Újra élnek a bajnoki remények

  4. Birkózással emlékeztek a sportág szerelmesére (galériával)

  5. Közösségépítők (1.): a varázsos Madártanya

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 4. szám - 2026.01.30.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő