Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 10. Elvira
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Világelső magyar csillagászok

Mozaik
csillagászat
MTA
tudomány

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. jan. 27., 11:05

A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.

Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát. 

A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.

A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.

A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.

Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.

A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.

Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.

A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.

Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.

"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.

A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.

Forrás:MTI

A rovat további hírei: Mozaik

Az illóolajok szerepe a hétköznapokban

Az illóolajok szerepe a hétköznapokban

2025. jún. 22.

A modern korral együtt járó rohanó életmód sokszor próbára tesz bennünket, ami miatt egyre többen vannak, akik visszavágynak a természeteshez, a lelassult életvitelhez. (X)

A macskák leukózisa nem gyerekjáték

A macskák leukózisa nem gyerekjáték

2025. jún. 21.

A hírekben gyakran hallani az éppen aktuálisan terjedő betegségekről, ám vannak olyan típusok, melyek nem minket, hanem a társként kezelt házi kedvenceinket veszélyeztetik. Utóbbiról sokkal kevesebb szó esik, ám ezekről is éppoly fontos beszélni, mint az embereket érintő problémákról. (X)

DSTV: vásár és véradás Újtelepen

DSTV: vásár és véradás Újtelepen

2025. jún. 21.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése a Városvédők Újtelepért Egyesület remek kezdeményezéséről. A közösség szép és nemes hagyományt folytatott, idén immár hatodszorra szervezte meg a Garázsvásár véradással körített sokadalmát. Hangkép.

Tökéletes megjelenés otthonunknak: a megfelelő falfesték kiválasztása

Tökéletes megjelenés otthonunknak: a megfelelő falfesték kiválasztása

2025. jún. 20.

A tavaszi-nyári időszak ideális alkalmat biztosít arra, hogy otthonunknak új hangulatot varázsoljunk. (X)

Hogyan válasszunk kerti szerszámokat a rendezett kertért?

Hogyan válasszunk kerti szerszámokat a rendezett kertért?

2025. jún. 19.

Egy szépen gondozott kert nemcsak esztétikai értékkel bír, hanem megnyugtató környezetet is jelent. (X)

DSTV: Ambrózia Fesztivál – visszanéző

DSTV: Ambrózia Fesztivál – visszanéző

2025. jún. 19.

A tételes beszámoló már megvolt, de hangulatvideóval is visszaidézi a DSTV az Ambrózia Fesztivál kavalkádját. Ott voltál? Nézd meg! Kihagytad? De pláne neked szól az utózönge! Rendhagyó hangkép – mese szavak nélkül.
 

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

2025. jún. 19.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát; a tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás rizikója – derül ki a Semmelweis Egyetem a GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzésből.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Ellenőrzés az utakon – egy héten át, az egész országban

  2. A véghajrákat nem bírták a DKKA fiataljai

  3. Megkezdődött a kátyúzás a város közútjain

  4. Kovács-Seres Hunor lett a 2025-ös év legjobbja

  5. Borongós napok, előbb lehűléssel, aztán enyhüléssel

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szalagot tűzött a Rudas

DSTV: szalagot tűzött a Rudas

Embedded thumbnail for DSTV: szólóban a hangzsonglőr

DSTV: szólóban a hangzsonglőr

Embedded thumbnail for DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

Top hírek

  1. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  2. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  3. Rozi néni 90 éves lett – Isten éltesse!

  4. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  5. Közösségépítők (2.): a "Terítéken" ízőrzője

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő