Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 25. Irén, Irisz
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Világelső magyar csillagászok

Mozaik
csillagászat
MTA
tudomány

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. jan. 27., 11:05

A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.

Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát. 

A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.

A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.

A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.

Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.

A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.

Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.

A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.

Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.

"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.

A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.

Forrás:MTI

A rovat további hírei: Mozaik

Egészségnapok a Petőfiben

Egészségnapok a Petőfiben

2016. okt. 18.

A hét első három napja a mozgásról, a táplálkozásról és az egészséges életmódról szólt a Petőfi iskolában, ahol idén is megtartották a hagyományosnak mondható Egészségnapokat.

Enyhe idő jön sok esővel

Enyhe idő jön sok esővel

2016. okt. 16.

A következő napokban többnyire borús, esős lesz az időjárás, néhol kiadós esőzések is lehetnek. Ezzel együtt enyhe lesz az idő, több helyen még minimumok is 10 Celsius-fok körül alakulnak - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.

Évente 50 ezer forintnyi élelmiszert dobunk a kukába?

Évente 50 ezer forintnyi élelmiszert dobunk a kukába?

2016. okt. 16.

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ennek hozzávetőleg egynegyede a háztartásokban - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az élelmiszerpazarlásról rendezett közép-európai konferencián.

Akár 20 fok is lehet a hétvégén

Akár 20 fok is lehet a hétvégén

2016. okt. 14.

A hétvégén kissé melegszik a levegő, néhol 20 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, de jellemzően borús lesz az ég és többfelé várható eső - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat által az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzésből.

Vasútmodell kiállítás a KMI-ben

Vasútmodell kiállítás a KMI-ben

2016. okt. 14.

Ezen a hétvégén a Kortárs Művészeti Intézetben a vonatoké a főszerep, összesen több, mint negyven méternyi terepasztalon csodálhatjuk a modellvasutakat mozgás közben.

Több helyen nyaralunk, de rövidebb ideig

Több helyen nyaralunk, de rövidebb ideig

2016. okt. 13.

Rövidebb ideig és gyakrabban utaztak el az elmúlt 3 hónapban a magyarok, minden második belföldi szállásfoglalás csupán 1 vagy 2 éjszakára szólt - derült ki a Szallas.hu legfrissebb statisztikáiból.

Foglalkozni kell a kommunista diktatúra utóhatásaival

Foglalkozni kell a kommunista diktatúra utóhatásaival

2016. okt. 12.

Foglalkozni kell a kommunista önkényuralom utóhatásaival, megmutatva a fiataloknak is, hogy milyen mélységben hatolt be a diktatúra az emberek életébe, hogyan tett tönkre családokat és mekkora terhet jelentett a közélet számára - mondta a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) irodavezetője .

  • További hírek

Friss hírek

  1. Még mindig a netes csalók állnak nyerésre

  2. Arabica vagy robusta: melyik hozza a kávézás élményét?

  3. Már nem hibázhat a DFVE

  4. DSTV: végleges a választási szavazólap

  5. Startol a tavaszi nagytakarítás – a Barátság városrészben kezdődik a lomtalanítás

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: végleges a választási szavazólap

DSTV: végleges a választási szavazólap

Embedded thumbnail for DSTV: folyamatos fejlődés

DSTV: folyamatos fejlődés

Embedded thumbnail for DSTV: plakáterdő helyett virágágyás

DSTV: plakáterdő helyett virágágyás

Top hírek

  1. Dunaújvárosi Estek Dr. Szász Máté neurobiológussal

  2. Volt minek örülni a hétvégén is

  3. Egy gól döntött, de izgalmakban sem volt hiány

  4. Ragyogj kékben – és szavazz az útvonalra!

  5. ICA-D: tömeg és siker a divatbemutatón

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 11. szám - 2026.03.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő