Világelső magyar csillagászok
A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.
Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát.
A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.
A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.
A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.
Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.
A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.
Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.
A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.
Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.
"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.
A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.
Forrás:MTI
A rovat további hírei: Mozaik
Gondoskodj a lábaidról – különösen ha egész nap talpon vagy!
2025. jan. 20.
Mindenki számára fontos lenne, hogy kényelmes és anatómiailag megfelelő lábbelit viseljen, de ez különösen igaz azokra, akik munkájukból adódóan hosszú órákon keresztül állnak. Az ilyen igénybevétel nagy hatással van a lábak egészségére és az általános közérzetre is.
Több mint 2600 állatot mentettek meg tavaly a fővárosi állatkertben
2025. jan. 20.
Tavaly 127 faj 2606 egyedét mentették meg a Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentői. Az állatok legnagyobb része madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt köztük – tájékoztatta Fővárosi Állat- és Növénykert vasárnap az MTI-t.
Praktikus megoldások gyermekek számára hideg hónapokban
2025. jan. 19.
A tél közeledtével fontos feladatunk, hogy gyermekeink számára biztosítsuk a megfelelő öltözetet, amely egyszerre garantál meleget és kényelmet. Az időjárás változékonysága, a hirtelen fagyok és a szeles délutánok mind azt követelik meg, hogy ügyesen alkalmazkodjunk. (X)
Mindenkit vár Pentele ékszerdoboza!
2025. jan. 18.
A felújított Mondbach-kúria impozáns, szemet gyönyörködtető közkincs. Az épület átadása óta különféle programok helyszíne volt, a továbbiakban is rendezvényhelyszínként működik majd. Nagyszabású bemutató lesz ma is!
Pihenés Szegeden
2025. jan. 18.
Szeged hazánk egyik legpezsgőbb városa, ahol a kultúra és a kikapcsolódás kéz a kézben jár. Miközben bebarangolod a város színes utcáit és felfedezed annak minden zegzugát, fontos, hogy kényelmes szálláshelyet találj. (X)
DSTV: érdekes év az arborétumban
2025. jan. 18.
A természet lágy ölelése a Baracsi úti arborétum, derül ki a DSTV összegzéséből. A közkedvelt kikapcsolódási hely mára már rendhagyó oktatási bázisként is szolgál. Orosz Csaba önkormányzati képviselő az arborétum tavalyi eseményeiről mesélt. Hangkép.
Civil Ház: természetbúvárok öröme az évnyitón
2025. jan. 17.
Különleges bemutatóval kezdte a naptári év programjait a Római városrészi Civil Ház: a vendégül látott hobbiállat-kiállítás láttán mindenkiből előbújt az amatőr természetbúvár még múlt pénteken.








