A városunkban tartott kutyatartási előadást Matán Csaba kutyakiképző. Egy kis segítséget nyújtott nekünk megérteni a "másik fél" világát.
Minden akkor kezdődött, amikor Csaba 25 éve az első négylábúját szerette volna beszoktatni. A könyvesboltban vásárolt könyveket áttanulmányozva állt a kutyája elé és próbálta a tanultak szerint akaratát a kutyára „erőszakolni”. Természetesen azóta tudja, hogy ezek a régi módszerek nem működőképesek, hisz a kutyák ösztönlények, érzelmi alapon élnek és a kommunikációs formájuk a testbeszéd. Az emberek világában, főleg a beszéd lett a fő kommunikációs csatornánk. Az első nevelési hiba itt következik be: testbeszédünk általában mást mutat, mint a verbális beszédünk. Mit lát az ebünk, ha azt mondjuk neki: ül? Először is elvárást emelünk felé – kényszernek kell megfelelnie, ami mindig terhet jelent – türelmetlenek leszünk, mert nem érti meg ebünk, amit mi rá próbálunk erőszakolni. Kétségbeesünk, és egyre ingerültebben mondjuk neki a vezényszavakat – mindeközben egyre jobban az ő kommunikáció csatornáján a testbeszédünkkel azt sugározzuk felé, hogy valami baj lehet. Kedvencünk elkezd aggódni miattunk, keresi, hogy mi lehet a hiba. Hova is jutottunk el ezzel? Sehova. Elbeszéltünk Buksi mellett és teljesen mást fogott fel, mint amit mi szerettünk volna vele elérni. Ismerős a helyzet?
Minden esetben ügyeljünk a környezetünk kontrolljára. Az alapok: nyugalom, figyelem, segítség és dicséret. Ettől lesz ez a z egész folyamat örömteli játék az eb számára és igényelni fogja a további feladatokat. A betanítás alatt ügyeljünk arra, hogy minden alkalommal úgy tegyünk, mintha először tanulná meg az adott gyakorlatot. Őrizzük meg nyugalmunkat akkor is ha ebünk még nem hajlik a jó „szóra”. Meg kell értetnünk, hogy neki miért jó, amit mi szeretnénk.
Mindannyian láthattuk az egyik közösségi oldalon terjedő videót, ahol a gazdi több kutyával póráz nélkül sétál az utcán. Az ebek gondosan követik gazdájukat, ha kell a helyükön maradnak. A kutyatartás egyik legfontosabb mottója a falka kialakítása. Sok állattartó itt bukik el, és ezért nem működik a gazdi-kutya kapcsolat megfelelően. Ahhoz, hogy kedvencünk ne éljen kétségek között, a falka törvényeit nekünk is el kell sajátítanunk. Ami nekünk természetes dolog az nekik nem. ugyanis "ők" tapasztalati úton tanulják meg a szokásokat. Nehezen váltanak, ezért fontos, hogy hozzánk kerülésük első percétől a megfelelően a helyén kezeljük a kutyákat. A hibát könnyű "belerakni" a nevelésbe, utána már nehezebb kinevelni belőle. Ne feledjük: az emberek családban élnek a négylábú kedvenceink pedig falkában. Ehhez mérten kell kezelni őket.
Csak egy öngólt említenék a sok közül. Etetés. Sajnos az állattartók többsége erre fordít a legkisebb figyelmet, két lájk között Buksinak rak egy kis kaját. Ez nem csak nevelésileg rossz, de az eb egészségére sincs jó hatással. Nem fogjuk tudni, hogy most azért nem eszik mert beteg vagy mert most evett. Ha minden alkalommal ügyelünk arra, hogy csak akkor legyen a táljában étel amikor evés idő van, akkor azonnal tudni fogjuk, hogy egészségügyileg van-e valamilyen problémája. Először mindig étvágytalanságban mutatkozik meg ha kedvencünk lebetegedik. Fontos betartanunk a hierarchiát az eledel osztásánál. Először mindig a családunk étkezik, majd ezután aki utoljára fejezte be az étkezést ad Ebünknek ennivalót. Ha közben is adunk egy-egy falatot megbomlik a falka és kedvencünk lesz az irányító.
