Grecsó Krisztián hitvallása szerint az írók, költők munkája nem fejeződik be a mű elkészítésénél. Tapasztalni kell a közönségnek, akár egy felolvasóesten vagy író-olvasó találkozón.
Örömmel konstatáltam a Bartók Színházba érve, hogy a Vendégségben sorozat mostani előadásán már nem találtam szabad helyet. Nyüzsgő diáksereg várta a kezdést. Mindig precízen időbe érkezem, de most már tíz perccel a kezdés előtt pótszékeztek a szervezők. Háy János, író, a Palatinus Könyvkiadó alapítója beszélgetőpartnere ezúttal Grecsó Krisztián volt. Vallott gyermekkoráról, barátnőiről és a közéleti médiába elfoglalt helyéről. Kamaszként érezte, hogy a szegvári parasztéletből ki kell lépnie.
Apja életművész hippiként élte életét, folyamatos küzdelem volt a léte, nem találta a kitörési pontot. Nagyszülői neveltetése megalapozta kötetei hangulatát, világnézetét. Unokatestvére elkerült a szülői faluból gimnáziumi kollégiumba, ekkor öntudatra ébredt: ha marad, sose fog tudni elvegyülni, fejlődni.
A falusi miliő ösztönösen mítosszá kreálódott az írásaiban. A történetei hitelesek, ám elmondása szerint igazságtartalmuk olykor egy garbós pulóverben kimerül. Az elmeséltekben mindenre van a és b verzió is – a megtörtént valóság és a feldúsított, élhetőbb párhuzamos kitaláció. Ahhoz, hogy meg tudjon állni a saját lábán egy-egy elbeszélés megfelelő részletességű hátteret kell felépíteni hozzá: ha jól bánunk a karakterekkel, a nem létező nyaralásokra is párás tekintettel emlékeznek vissza, egy jobb belakhatóbb fiktív világba merülnek.
A beszélgetős est végeztével felmerült, hogy a költők árulják vagy elárulják-e az irodalmat. Marketingfogásnak vélik a felolvasó esteket, író-olvasó találkozókat. Az íróknak nem fejeződik be a dolga egy-egy mű befejezésével. Kötetek olvasása közben új világok nyílnak meg és ezt akár tapasztalati úton át lehet és át is kell adni. Ezáltal megszűnnek az álfalak és megszólítva érzi magát a műkedvelő. Nehéz az ellenkező mozgásokat kezelni, az írás egy befele történő mozgás, míg a költészet megszeretetése egy kifelé történő megnyilvánulás. Az ellenkező mozgások miatt a költőnek fel kell töltődnie egy újabb mű írása előtt. Nehéz feladat a beszélő fejnek lenni egy kerekasztalnál, de az írók szerepe a társadalmi szócsőnek lenni.
A vendégségben következő vendége Szálinger Balázs, akivel március 2.-án találkozhatunk a színház aulájában. A költő műfordító számtalan díjat, ösztöndíjjat tud háta mögött. Mindenki által ismert Fehérlófia gyermekdarab is a nevéhez köthető.
