Rugalmas, akár időben is meghosszabbítható gázszállítási szerződést kell kötni Oroszországgal - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki a frakcióülésen a képviselőktől egyebek mellett az egészségügy, az oktatás és a gyermekellátás rendszerének átalakításával kapcsolatos szempontokat vár.
A kormányfő szerint az idén kifutó magyar-orosz gázszállítási megállapodás helyett Magyarország olyan szerződést szeretne kötni, amely figyelembe veszi azt is, hogy nem tudni, hogyan alakul közép- és hosszú távon az olaj és a gáz ára.
Orbán Viktor szerint a rugalmas megállapodás nélkül a rezsicsökkentés nem tartható fenn.
Van egy másik veszély is - folytatta -, mert az Európai Unió olyan energiauniót akar létrehozni, amely szintén közvetlen kihívást jelent a magyar rezsicsökkentésnek. Két irányban kell megvédenie a magyar háztartások pénzügyi helyzetét: Oroszország felől az energiaellátás szempontjából, és az uniós szabályozás felől, amely vissza akarja szorítani az állami ármeghatározás szerepét - fejtette ki.
Szólt arról is, hogy egy kiéleződő Európai Unió-Oroszország viszonyrendszerben Magyarországnak hangsúlyt kell arra helyeznie, hogy Oroszországgal a lehető legkorrektebb, legkiegyensúlyozottabb kapcsolat legyen és maradjon fenn. Ezért hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt is Budapestre - mondta.
Kiemelte, hogy a magyar külpolitikai stratégiát kihívás érte az orosz-ukrán konfliktus miatt. "Tartós biztonságot, nyugalmat és békét akarunk Magyarország számára" - jelentette ki, kifejtve: két olyan hatalom - Németország és Oroszország - van hosszabb távon, nagy erőkkel jelen Közép-Európában, amelyekkel baráti, kiegyensúlyozott, korrekt, kölcsönös előnyöket kereső kapcsolatrendszerre kell törekedni. Hozzátette: az amerikaiak fontosak, de hogy mikor milyen súllyal vannak jelen egy térségben, az mindig az amerikai belpolitika függvénye.
A miniszterelnök szerint a magyar külpolitikai stratégia kizárólag a nemzeti érdekre épít, amely figyelembe veszi a NATO- és európai uniós tagságot is.
A kormányfő, a Fidesz elnöke az interjúban "erős javaslatnak" minősítette az általános iskolai oktatás kilenc évre bővítését. "Nem kötelezném el magunkat ezen a frakcióülésen a megoldás mellett, én rendeléseket szeretnék felvenni a frakciótól, azt szeretném világosan hallani", mik az elvárások, a célok - fogalmazott.
Hozzátette, a megvalósításhoz idő, sok egyeztetés szükséges, össze kell hangolni az érdekeket, meg kell nyerni a szülőket, gyerekeket, pedagógusokat.
Orbán Viktor az egészségügyről azt mondta - utalva a mintegy 500 milliárd forintos fejlesztésekre és az intézményi átalakításokra -, hogy a "hardver megvan, a szoftvert" szeretné most már látni, olyan népegészségügyi programokat, amelyek eredményt hoznak, s a mindennapokban igazolódnak vissza. Kitért arra is, hogy az egészségügytől nem válik el sem a kultúra-, sem a sportfinanszírozás, az egészséges életmódot szeretnék finanszírozni.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az egészségügyben a magánszektornak van helye, de nem veheti át az állami ellátást és nem lehet közpénzt a rendelkezésére bocsátani. "Állami tulajdonban lévő, államilag működtetett, minden magyar ember számára elérhető és jó színvonalú egészségügyre van szükségünk" - mondta, hozzátéve, hogy aki szeretne ezen felüli szolgáltatáshoz jutni, annak meg kell fizetnie, az állam pedig tudja támogatni adókedvezményekkel, szabályozással.
A reklámadóval összefüggő módosításokat firtató kérdésre Orbán Viktor azt felelte: egyelőre semmit sem vizsgáltak felül. Az érintett cégek bepanaszolták Magyarországot Brüsszelnél, a bizottság pedig eljárást helyezett kilátásba - ismertette, jelezve: nem zárkóznak el semmitől, egy fontos szempontja van a kormánynak, hogy az adóból származó bevétel összege nem csökkenhet.
A bevándorláspolitikával kapcsolatban arról beszélt: a vita nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlók körül van az EU-ban. Az uniós szabályok szerinte kifejezetten lazák, ésszerűtlenek és "csábítanak a kijátszásra". Mivel rövid időn belül nem várható egységes stratégia, ezért nem szabad megvárni az uniós döntéseket, "amit lehet, magunknak el kell végezni" - fogalmazott.
A kormányfő kiemelte azt is, hogy "európai szintre emelik" az ukrán válsággal összefüggő besorozásokat, mert nemcsak a kárpátaljai magyarságok érinti, élnek ott bolgárok, románok is.
A miniszterelnököt kérdezték Angela Merkel német kancellár budapesti látogatásával kapcsolatban a gazdasági együttműködésről is. Orbán Viktor példátlanul sikeresnek minősítette a gazdasági kapcsolatokat, s jelezte: mindketten elkötelezettek az együttműködés ilyen magas szintje, sőt további növelése mellett. Ez konkrét dolgokat is jelent, de ez már nem a kettejük közötti megbeszélés témája, hanem befektetői, szakértői megbeszélések kérdése - tette hozzá.
A miniszterelnök a veszprémi időközi választással kapcsolatban azt mondta: az előttük álló három és fél évben nem nagyon lát olyan feladatot, ahol kétharmados kormánypárti többségre van szükség. Egyetlen ilyenként említette, hogy küld-e Magyarország Kurdisztánba a németekkel és az oroszokkal közösen az ottani katonai tábort fenntartani, őrizni képes katonai csapatot.
Ebben úgysem szabad a kormánynak egyedül döntenie, egy ilyen ügyben törekedni kell a teljes körű konszenzusra - tette hozzá. A kétharmadra utalva azt is mondta: "nem is ezen a szemüvegen keresztül nézem a veszprémi választást, hanem meg akarjuk tartani az ott élők bizalmát".
Forrás,fotó:MTI
