Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége.
Az ellenzék által hevesen bírált változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.
A Fidesz szerint a paksi bővítés az energiabiztonságot szolgálja, így az egész ország ellen való a projekt támadása, a titkosítás pedig a többi közt nemzetbiztonsági okokkal magyarázható. Az MSZP viszont minden idők legnagyobb korrupciós ügyének minősítette a beruházást. A Jobbik úgy látja, hogy „jó cél érdekében is lehet hatalmas pénzt lopni”, az LMP pedig „a hazaárulás minősített esetének” nevezte az adatok harminc évre szóló titkosítását.
Aradszki András energetikáért felelős államtitkár szerint nincs szó általános titkosításról, a javaslat, amely az eddigi 15 évről növeli meg 30-ra az időtartamot, a környezeti adatokhoz való hozzáférését nem gátolja. Mint mondta, a korlátozás az információs önrendelkezési jogról szóló törvény értelmében csak azon üzleti és műszaki adatokra vonatkozik, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázattal járna, vagy sértené a szellemi tulajdon védelmének szabályait. Hangsúlyozta: a megkezdett adatkikérési perek kimenetelét a változtatás nem érinti.
Tuzson Bence (Fidesz) a többi közt a terrorizmus veszélye miatt tartotta indokoltnak a műszaki tartalom titkosítását. A szocialista Tóth Bertalan ugyanakkor ezt úgy látta: ha a műszaki adatokkal kapcsolatban fenn is állhat a hivatkozott nemzetbiztonsági érdek, az üzleti adatok titkosítása ezzel már nem magyarázható. Felháborítónak ítélte azt is, hogy a beruházás kikerül a közbeszerzési törvény hatálya alól. Frakciótársa, Harangozó Tamás szerint a törvény erejénél fogva zárják el a választókat a mintegy 3 ezer milliárd forintnyi közpénz elköltésének mikéntjétől.
Staudt Gábor (Jobbik) bírálta, hogy a sugáregészségügyi hatósági jogkörök az atomenergia hivatalhoz kerülnek.
Az LMP-s Schiffer András úgy látta: nemzetközi jogi kötelezettségeinek sem tesz eleget az ország azzal, ha titkosítja az adatokat, míg frakciótársa, Szél Bernadett emellett alaptörvény-ellenesnek és az információs önrendelkezési jogról szóló törvénnyel is ellentétesnek ítélte az előterjesztést. Bírálta, hogy a kormány olyan megállapodásokra hivatkozva korlátozza az adatokhoz való hozzáférést, amelyek titkosak.
Fodor Gábor független, az MLP-ben politizáló képviselő utalt Bencsik János fideszes honatya véleményére, aki már a 15 éves titkosítást is indokolatlannak tartotta.
Forrás:MTI
