A köztudatban a rákot a halálos betegség szinonimájaként kezeljük. Világszerte a rákellenes világnapon a megelőzésre hívják fel a figyelmet.
A rákellenes világnapnak eredetét elsőként egy a Párizsban tartott világkongresszushoz köthetjük, melyet 2000 február 4-én tartottak. Az eseményen egy világméretű összefogásra felszólító történelmi dokumentumot írtak alá. A halálos kór emlékére február 4-ét a Rákellenes Világnappá nyilvánították, hogy minden ember szívében éljen a küzdelem eszméje. A rózsaszín lufi és a kitűző vált a e nap jelképévé.
Az aláírt Charta alapelvei közé tartozik a korai felismerés, illetve a szervezett rendszeres rákszűrés fontosságának kiemelése. Felemeli szavát a közvélemény megbélyegzése és a közömbössége ellen. Hangsúlyt helyez az orvosi kutatások fontosságára, a gyógymód mihamarabbi megtalálására és elterjesztésére. Elsődleges célok közé tartozik az általános fizikai, lelki és szociális életminőség javítása tekintet nélkül a betegség fokára és kimenetelére. A rosszindulatú betegségek kezelése súlyos mellékhatásokkal járhat.
A rákos megbetegedések 30 százaléka megelőzhető lenne különböző kockázati tényezők elkerülésével, csökkentésével. Mint például: a dohányzás, túlsúly, alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen stresszes életmód. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti 150 perc testmozgást tanácsol mindenkinek, de már napi rendszeres, félórás séta is nagyban meggátolhatja a ennek a betegségnek a kialakulást.
Hazánkban a Magyar Rákellenes Liga 1993 óta tart Nemzeti Rákellenes világnapot április 10-én. Céljuk, hogy felébresszék a felelősséget önmaguk iránt. A társadalom minden rétegét próbálják bevonni a betegség elleni küzdelembe. Magyarországon évente 80 ezer új daganatos beteget diagnosztizálnak.

