Időpontváltozás miatt csúszott, türelmesen vártuk, de megérte! Diáksereg, telt ház és nagyon jó hangulat a városi könyvtár beszélgető estjén, ahol Dragomán György volt a vendég.
Elmondhatjuk, hogy a könyvtár író- olvasó estjén teltházas volt emeleti rész. Nem kisebb személyt tisztelhettünk városunkban, mint Dragomán Györgyöt. Beszélgetőtársa Gyöngyössy Csaba volt a Bánki Donát iskola igazgatója. A közönség sorai között fel- feltűntek a megszokott arcok, kedves tekintetek. De új érdekelődök is ellátogattak erre a rendezvényre. Kellemes hangvételű, itt ott humorral tűzdelt beszélgetést hallhattunk. Sok "kulisszatitokra" derült fény, többek között arra is, hogy a szerző köteteinek felesége szokott címet adni.
Visszaemlékezett gyerekkorára, amikor külföldi videokazettákat fordított a családnak esténként, majd másnap az iskolába a csoporttársainak mesélte mik mennek a nyugati filmekben. Esténként elalvás helyett apját és annak barátait hallgatta a szobájából, akik előszeretettel olvasták fel egymásnak novelláikat, írásaikat. Sűrűn voltak rémálmai, anyja biztatására eleinte megpróbálta lerajzolni ezeket, majd később rájött könnyebben megy ha leírja. Első ilyen próbálkozását elmesélte apjának, aki óvva intette - ilyen témát még nem szabad erőltetni.
Regényeiben a diktatúra időszakát idézi, elbújik egy hang mögé és jelenként éli meg a könyv lapjain. Sok munka van abban, hogy ez a hang úgy szólaljon meg, ahogy kell. Egy gyermekhang ne tudjon többet mint amit valóságban tudnia kell. Idő nincs a sorok között megmagyarázni vagy elgondolkozni a eseményeken, mivel a jelen folyamatos sodrása visz minket is az időben tovább. De ha egyszer ráérez a megfelelő szálra, csak beszél, beszél, beszél. Történelmileg nem tudja hitelesen átadni a helyzeteket, a mesélő érzelmileg pontos ám tényszerileg pontatlan. Állítja túl jó fantáziával van megáldva, ezért se tudta regényei helyszínéül választani Vásárhelyet. Hamis nosztalgia érzetet keltene. Nem tud Erdélyről olyan térképet készíteni amin ne tévednének el az emberek.
Lassú írónak tartja magát. Bevallotta:lassú munkához sok idő kell. Van amikor naponta csak egy- egy mondattal tudja bővíteni írását, de előfordul amikor tíz mondatot is kidob az elméje. Sokszor átgondolja, felülírja a sorokat, fantáziája nem hagyja nyugodni. Mindig jönnek az új ötletek, de rá kell jönnie, hogy vannak olyan jelenetek amik nem működnének teljesen a novellában. Máglya című kötetéből négy teljesen megírt jelenetet is kihagyott, volt olyan amiben új szereplőt kellett volna bevezetnie, hogy az egész közérthető legyen. Nem akarja megterhelni az olvasót, a szálak nem futnának a maguk medrében. Megfordult a fejében, hogy a kiesett részeket egy külön kis füzetben kiadja mint kiegészítés.
Miért is volt Erdély az ő háborúja? Úgy gondolja minden írónak kell lennie egy háborúnak amit megél, beleír, belesző az írásaiba. Neki ez az erdélyi diktatórikus rezsimben töltött hosszú évek voltak. Ez alapozta meg írásait, életét, ebben rejlik az ő forrása.
