Enter – A Tambora-fagy ideje

A repülésszakértők riasztása után majd’ valamennyi európai repülőtéren zárlatot rendeltek el. A közvetlen veszély ugyan két nap múlva megszűnt, de a kitörés kisebb lökésekkel még hónapokig tartott.  

Ez az akkor riadalmat okozó vulkánkitörés az izlandi statisztikában sem áll az első helyen, a kontinens egészét tekintve pedig végképp a kisebbek közé sorolható. Ha a legpusztítóbbat keressük, két évszázadot kell visszalépnünk.

1815. április 10-én az indonéz szigetvilág egy pontján megnyílott a föld. Előjelei is voltak ennek: már 5-én hajnalban rettenetes hang riasztotta fel a Jávától keletre lévő Sumbawa sziget lakóit. A Tambora vulkán torkából jövő detonáció hangja 1500 kilométerre is elhallatszott. Napokig tartott a csöndes hamuszórás. Az ott élők nem sejtették, hogy mindez csak a nagy földindulás kezdete. Az igazi katasztrófa 10-én következett be.

Azon a napon – ma éppen kétszáz éve – három tűzoszlop emelkedett fel a hegycsúcsról. Ez volt az első, baljós jel. Nem sokkal rá hatalmas robbanás hangjai hallatszottak, és az egész hegy lángba borult. Harminc kilométer magas hamucsóva tört az ég felé. Huszonnégy órán át tombolt a föld, a szörnyű hangot még a távoli Szumátrán is hallották. Másnapra a Tambora összeomlott. A négyezer méter magas vulkáni hegy sapkája, a felső 1200 méter egyszerűen eltűnt.

A kitörés és az egy hétig tartó tombolás rengeteg áldozatot követelt: több mint kilencvenezer halott maradt utána. A környező szigeteket másfél méteres hamu borította be. Hónapokig vándorolt a hamufelhő, és a klímakutatók szerint ez okozta az úgynevezett Tambora-fagyot, vagyis az egész világra kiható, több évig tartó 3-4 fokos lehűlést.

Az ókori Szantorini-kitörés, aztán az 1783-as izlandi katasztrófa, amely a Laki-hasadékot „teremtette”, vagy a Krakatau 1883-as fölrobbanása – mind tragédiával járt. Ám a szakemberek a Tamborát nevezik a világ leghalálosabb vulkánjának, amely két évszázada arra figyelmeztet bennünket: a talpunk alatt hétköznapi ésszel fölfoghatatlan erők működnek. És arra is, hogy Földünk tán sérülékenyebb, mint gondolnánk.