A ma délelőtti ünnepségnek a Bartók színház adott otthont. Elsőként Cserna Gábor polgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben sikerről és büszkeségről beszélt. Siker az, ahol most tartunk a saját és az előző generáció munkájának köszönhetően.
„Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen… Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata… Az ünnep a különbözés…Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme… Ilyenkor felejts el mindent, és figyelj az ünnepre” – ezzel a Márai Sándor idézettel kezdte beszédét Cserna Gábor polgármester Dunaújváros várossá nyilvánításának 64. évfordulója alkalmából és a Dunaújvárosi Díszpolgára kitüntető címek átadási ünnepségén.
Dunaújváros mindannyiunk közös sikere. Büszke vagyok arra, hogy ebben a hazában élhetek, és dunaújvárosi vagyok. Büszkeséggel tölt el, hogy szűkebb hazánk, Dunaújváros az elmúlt négy év erőfeszítéseinek eredményeként a fejlődés tényét mutatja. Az út, amelyen járunk, sikeres. Sikeres, mert stabil a nagyfoglalkoztatók helyzete. Az ISD Dunaferr Zrt., a Hankook Tire Magyarország Kft., a Hamburger Hungária Kft. komoly fejlesztéseket hajt végre, amelyek a munkahelyek számának növelését is jelentik. A nagyvállalatok beágyazódtak városunk életébe, számos nagyrendezvényünk biztos támogatóiként számíthatunk rájuk. Kórházunk megőrizte önállóságát. Új technológiai tömbbel bővülve magas színvonalú ellátást biztosít Dunaújváros és a térség számára. Az elmúlt hónapokban élhető, szépülő terekkel gazdagodtunk. 1,8 milliárd forint értékű uniós támogatásból megújult a belváros, és új köntöst kapott a Római városrész1,2 milliárd forint támogatásból. Újból büszkén viselhetjük „a Nemzet Sportvárosa” címet, hiszen az elmúlt években újjászerveztük Dunaújváros sportéletét. Az utánpótlás-nevelés a mi önkormányzatunknál központi kérdés. Nekik építjük az új pályákat és játszóhelyeket. A mi felfogásunk szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogy egészséges, küzdeni tudó gyermekeket neveljünk Dunaújvárosban. Egyre több dunaújvárosi családot vonz a már nemcsak vadregényes szépségéről híres Szalki-sziget és Alsó Duna-part. Ma már pihenésre, sportolásra alkalmas helyszíneket kínálnak, ahol koncertek, fesztiválok várják vendégeiket a városból, és az ország számos pontjáról– mondta a polgármester.
Az eddigi eredmények mellett Cserna Gábor a jövőről is beszélt, hogy milyen lehetőségek előtt áll a város.
Nem mindegy, közös utunk hová vezet. Dunaújváros jövőjét, fejlődését meghatározza kormányunk döntése, melyben meghirdette a „Modern Városok Programot”. Az Orbán-kormány úgy látja, hogy a következő esztendőkben a vidéki Magyarország fejlődésének kulcsa vidéki városainkban, köztük Dunaújvárosban van. Fontosak a falvaink, fontosak a mezőgazdaságból élő emberek, fontosak a mezőgazdasági települések. Ők már komoly lépéseket tettek előre, ám a kormány úgy látja, hogy nem tud a magyar vidék megerősödni, talpon maradni, nem tudja a benne rejlő lehetőségeket kihasználni, hogyha a vidéki városok nem kapják meg a fejlődés lehetőségét. Ezért hirdette meg a kormány a „Modern Városok Programot”. Orbán Viktor miniszterelnök úr a következő hetekben sorra látogatja mind a 23 megyei jogú várost, így Dunaújvárost is. A kormány már döntött. Városunk önkormányzata 7,4 milliárd forintot kap az uniós fejlesztési forrásokból a 2014-2020 közötti ciklusra. Miniszterelnök úrral aláírandó megállapodásunk azt fogja tartalmazni, hogy ezt a pénzt mire kívánjuk fordítani, és milyen plusz támogatásra számítunk a kormánytól. Vagyis mi magunk mondhatjuk meg, hogy az előrelépéshez mit látunk szükségesnek. Abban bízom, hogy az a fejlődés, ami négy évvel ezelőtt elkezdődött, folytatódni fog, városrészek újulnak meg, és munkahelyeket teremtünk. Egy fejlődő, modern Dunaújvárosban bízom– zárta gondolatait Cserna Gábor polgármester.
A beszédet követően átadták a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címeket. Az elismerés azon személyeknek adható, akik tevékenységükkel maradandó érdemeket szereztek, elősegítették a város értékeinek gyarapítását, öregbítették hírnevét. A közgyűlés idén ezt a címet Tomcsányi Éva nívódíjas balettmester, pedagógiai tanácsadó és Wünsch László nívódíjas koreográfus, balettmester részére adományozta.
Tomcsányi Éva 6 éves korában már mozdulatművész tanfolyamra járt Csicseri Orosz Gitta mesternő növendékeként. Később Kassán és Debrecenben, majd 1974-től Budapesten folytatta tanulmányait. 1950-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Iskola koreográfusképző Tánc Főtanszakára.
Nyári gyakorlatainak Sztálinváros volt az egyik helyszíne. A diploma után érkezett a városunkba azért, hogy megalapítsa a Városi Balettiskolát és a felépülő színházban balettmester legyen. Még, mint főiskolai hallgató 1954. március 1-jén megalapította a Sztálinvárosi Balettiskolát a Bartók Béla Kultúrház keretein belül. Az iskola 30 fővel indult, majd évről évre fokozatosan emelkedett és elérte a 360 főt. Ebben az évben házasságot kötött Wünsch László koreográfussal. 1955-től társastánc tanfolyamokat vezetett, magatartást és illemtant is tanított, majd évekkel később jazz balett, aerobic tanfolyamokat is tartott.
Később néptánc pedagógusi képesítést szerzett és a Vasmű Táncegyüttesével többször szerepelt külföldön: Bulgáriában, Lengyelországban, Csehszlovákiában.
1960-ban az Állami Balettintézetben megszerezte második diplomáját és Dunaújváros fennállásának 10. évfordulójára megírta a „Város született” című táncjáték librettóját. 1965-ben művészi torna, modern gimnasztika edzői képesítést szerzett. Két évvel később – tekintettel a városban a balettművészet iránt mutatkozó érdeklődésre az országban elsőként – megalapította a Balettkedvelők Klubját.
Megrendezték Dunaújvárosban az első Országos Balett Konferenciát, a balettiskolák és tanfolyamok első országos fesztiválját. Felnőttek részére indított modern gimnasztikai képzést és a Balettiskolán belül „Ritmika” osztály indított. Kezdeményezésére, az országban elsőként Dunaújvárosban indulhatott el az Állami Alapfokú Táncművészeti Iskola. A következő év szeptemberében indult az Állami Zene és Táncművészeti Iskola az Állami Zeneiskola keretein belül. Az iskolában Tomcsányi Éva javaslatára a balettiskola kis növendékei egy közös osztályban folytatták tanulmányaikat. 1994-ben megválik a Dunaújvárosi Táncművészeti Iskola Tagozatának vezetésétől, de továbbra is tanított a városban és környékén. Tudását, tapasztalatait, az évek során több külföldi szakmai tanulmányúton gazdagította.
A megszerzett tudást, a kidolgozott tananyagokat a mai napig is bemutatja, tanítja a továbbképzéseken. 2005-ben a Violin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai tanácsadója lett. A házaspár közös, Tánclépések című kötetét, ünnepélyes keretek között mutatták be 2010. április 28-án.
Szakmai tevékenységének elismeréseként számos kitüntetést adományoztak számára, így például 1986-ban a "Pedagógusi Díj" miniszteri kitüntetését, ugyanebben az évben „Százhalombatta Kultúrájáért” díjat, 1989-ben Nívódíját vehette át. 1994-ben a „Dunaújváros Érdemes Pedagógusa” majd 2001-ben a „Dunaújvárosért” díjat adományozták számára. A 2003-as esztendőben tevékenységét a „Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje” kitüntetéssel ismerték el, az aranydiploma mellett a tavalyi évben átvette a Színház- és Filmművészeti Egyetem gyémántdiplomáját.
Wünsch László iskolai tanulmányait Diósgyőrben végezte, valamint aktív tagja volt a híres Diósgyőr Vasas Táncegyüttesnek. 1950 szeptemberétől kezdte tanulmányait a Színház és Filmművészeti Főiskola Koreográfusképző Főtanszakán, ahol nem csak néptáncot, hanem a táncművészet minden ágát (klasszikus balett, karaktertánc, modern jazztánc, társastánc stb.) megtanulta. 1951-ben még főiskolai hallgatóként, a Népművelési Minisztérium nyári gyakorlatra küldte Dunapentelére a tánccsoportok támogatására, értékelésére, táncversenyek zsűrizésére. A diploma megszerzését követően 1954-ben érkezett Sztálinvárosba, mint az együttes koreográfusa, vezette a Sztálin Vasmű Művészegyüttest.
A sikeres államvizsga után házasságot kötött Tomcsányi Évával. 1957-ben társastánc-pedagógusi képesítést szerzett és feleségével tánciskolákat indítottak. Május 14-én indult el első külföldi, lengyelországi útjára a Vasas Táncegyüttessel. Két évvel később megrendezték az első Országos Vasas Fesztivált. A város 10 éves évfordulójára „Város született” címmel táncjátékot készített.
Tizenegy év áldozatos és sikeres munka után megvált a Vasas Táncegyüttestől és 1963-ban elvállalta a dunaújvárosi Társastánc Klub vezetését és megalapította a Fekete Fehér Táncegyüttest, amely ekkor egyedülállónak számított újszerű koreográfiájával, táncdráma műfajú előadásaival. A következő években több táncjátékot is rendezett pl.: Fény és árnyék; Tánckoktél; Búcsúzás; Találkozás címmel stb.
1966-ban feleségével létrehozta az ország első Balettkedvelők Klubját. Tapasztalatát, sokoldalú felkészültségét Dunaújváros környékén is hasznosította és évtizedeken keresztül vezetett tánciskolákat. Az 1960-as évektől kezdve többször képezte magát és vendégszerepelt táncegyütteseivel külföldön. Művészképző Modern Jazz Osztályt alakított, amelynek tagjaiból 1974-ben Balett Együttes alakult a Bartók Béla Kultúrház fenntartásában. 1977-ben feleségével együtt megbízást kapott egy kilencéves, speciális tananyag kidolgozására, amely az öntevékeny táncművészeti képzés alapjául szolgálhatott. Ez alapján – az országban elsőként Dunaújvárosban – elindulhatott az Állami Alapfokú Táncművészeti Iskola.
1983-ban a Dunaújvárosi Állami Alapfokú Balettiskola tagozatvezetője lett, és még ebben az évben feleségével együtt Pakson Táncművészeti Tagozatot indítottak. Tizenhat év után, 1994-ben megvált a Dunaújvárosi Táncművészeti Iskolától, és két év múlva csatlakozott a Violin Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez, ahol gyermek néptánccsoportokat vezetett, majd 2001-ben az intézmény Táncművészeti ágazatának vezetője, 2003-ban pedig az intézmény igazgatóhelyettese lett.
Szakmai tevékenységének elismeréseként számos kitüntetést adományoztak számára, többek között 1986-ban „Kiváló Pedagógus”, 1992-ben „Pedagógusi Munkásságáért” díjat vehetett át Dunaújvárosban, ugyanebben az évben Nívódíjat kapott a Magyar Táncművészek Szövetségétől. 2001-ben „Dunaújvárosért” díjat vehetett át, 2003-ban a „Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje” kitüntetést, 2004-ben a Színház és Filmművészeti Egyetem Aranydiplomáját, majd a tavalyi évben a Gyémántdiplomát vehette át, a 2013-as esztendőben pedig a Fejér Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetség döntésével a Fejér Megyei Németségért díjat Wünsch Lászlónak adományozta.
Wünsch László Dunaújváros és térsége táncművészeti életének nemcsak megalapítója, de színes, több irányú táncművészeti ágazatának úttörő megteremtője. Tevékenységével maradandó érdemeket szerzett, elősegítette Dunaújváros értékeinek gyarapítását, öregbítette hírnevét.
Példaértékű és magas szakmai színvonalú munkásságának elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet Wünsch László nívódíjas koreográfus, balettmester részére adományozta.
