Zöldfarsang, jakabág, májusfa
Szegény Fülöpök, Jakabok: névnapjukon senki nem róluk beszél. Igaz, nincsenek is ezek a nevek mostanság divatban. Nem úgy az örök májusünnep! Örök – vagyis ősidőktől való, persze nem a mai tartalma szerint. Az archaikus-pogány kultúrában leljük a gyökerét.
Tavaszhónapunk névadója, az ókori rómaiak által nagy becsben tartott Maia, a föld termékenységének istennője „uralta” ezt a napot. A tiszteletére rendezett bőségváró rítusok, felvonulások a tavaszi zsendülés örömünnepei voltak. Akkortól ered a természet megújulását jelképező zöldág-kultusz – és minden bizonnyal ennek hozadéka lett a középkortól a májusfa állítás szokása.
Ennek – mint szinte minden népi rituálénak – van biblikus eredeztetése is. Eszerint Fülöp és Jakab apostolok térítő útján segítőjük, a pogányok által megrágalmazott leány, Valburga, hogy tisztességét bizonyítsa, vándorbotját a földbe szúrta, s az kizöldült. Az őslegendák persze sok változatban élnek, így van jó néhány más magyarázat is – az viszont biztos, hogy az e napon a házak kapujára szegezett zöldág s a májusfa-állítás szokása is a régi időktől való. Ez utóbbi aztán a népi hiedelemvilágban mindinkább szerelemébresztő tartalmat is kapott. Zöldfarsangkor, ahogy hajdan nevezték az ünnepet, sokfelé, de különösképp Székelyföldön volt szokásban a lányos házak kapuja elé az ébredő szerelmet jelképező jakabfát, hajnalfát ütni. Az egykor a magyarság tág otthonvidékén szinte mindenütt elterjedt májusfa-mászás is ezzel rokon: a legénybandák kihívó, erőt és bátorságot jelképező rítusa.
Május elseje a katolikusok ünnepe is: Jézus nevelőapjára, a názáreti ácsra emlékezve „Munkás Szent József” tiszteletnapja. 1955-ben XII. Piusz foglalta pápai rendeletbe a megünneplését. A munkálkodásra való készséget, a szorgalmat a kereszténység alaperényként tiszteli, s e dolog rokonítja a vallási és a világi ünnepet. És hát végső soron ez a nap a munkáról szól, annak emlékére, hogy az amerikai város, Chicago munkásai 1886. május elsején sztrájkba léptek.
Mi sem természetesebb, hogy iparvárosunk népe emlékezik ezen a napon. A hajdani felvonulások jelszavait szerencsére magunk mögött hagytuk – maradt az, ami az ünnep lényege. A munka és a munkás tisztelete.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: "A hitvesi ágy" a Mikroszínpadon
2025. jan. 21.
Új bemutatóra készül a Bartók Kamaraszínház társulata, derül ki a DSTV összegzéséből. Két ember, egy házaspár hullámvasúthoz hasonlítható kapcsolatát öleli fel a történet, amit már Tony-díjjal is jutalmaztak. A hitvesi ágy című darabot a Mikroszínpadon viszik színre. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Fanni kertje"
2025. jan. 20.
A szezon egyik legizgalmasabb darabjával folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a naptári év első vetítésén a Fanni kertje című magyar dokumentumfilm lesz műsoron kedden délután.
DSTV: a szoborpark kincsei
2025. jan. 19.
Folytatódik a DSTV városismereti összeállítása – ezúttal a Duna-parti szoborpark különleges alkotásai kerülnek szóba. Ez a fejezet leginkább az Aratók című szoborcsoportról szól – egyúttal beharangozva a Szoborpark című, nagyobb lélegzetű műsort. Hangkép.
DSTV: a Vidám Parkból a múzeumba
2025. jan. 17.
Különleges darab lett a hónap műtárgya az Intercisa Múzeumban. A kiválasztott lovacska a valahai Vidám Park emlékét idézi fel, és ennek kapcsán az egykori komplexum kincseinek múzeumba költöztetéséről is szó esik. Hangkép.
Elhunyt David Lynch amerikai filmrendező
2025. jan. 17.
Néhány nappal 79. születésnapja előtt elhunyt David Lynch amerikai filmrendező, a Kék bársony, az Elefántember, a Mulholland Drive és a Twin Peaks című kultsorozat rendezője.
DSTV: tartja a színvonalat a Dunaújvárosi Vegyeskar
2025. jan. 15.
2024-ben a Dunaújvárosi Vegyeskar többször is szerepelt a DSTV híradóiban és magazinműsoraiban. A kórus számos színvonalas koncerttel örvendeztette meg a közönséget – volt mire visszatekinteni, és persze a tervekről, dilemmákról is szó esik az évértékelőn. Hangkép.
A Legendary Pink Dots ismét Magyarországon
2025. jan. 14.
Két év után újra Magyarországon ad koncertet a Legendary Pink Dots (LPD). Az 1980-ban alakult, Hollandiában működő pszichedelikus kísérleti rockzenekar február 8-én a budapesti Instantban, másnap a pécsi Nappaliban lép fel.