Zöldfarsang, jakabág, májusfa
Szegény Fülöpök, Jakabok: névnapjukon senki nem róluk beszél. Igaz, nincsenek is ezek a nevek mostanság divatban. Nem úgy az örök májusünnep! Örök – vagyis ősidőktől való, persze nem a mai tartalma szerint. Az archaikus-pogány kultúrában leljük a gyökerét.
Tavaszhónapunk névadója, az ókori rómaiak által nagy becsben tartott Maia, a föld termékenységének istennője „uralta” ezt a napot. A tiszteletére rendezett bőségváró rítusok, felvonulások a tavaszi zsendülés örömünnepei voltak. Akkortól ered a természet megújulását jelképező zöldág-kultusz – és minden bizonnyal ennek hozadéka lett a középkortól a májusfa állítás szokása.
Ennek – mint szinte minden népi rituálénak – van biblikus eredeztetése is. Eszerint Fülöp és Jakab apostolok térítő útján segítőjük, a pogányok által megrágalmazott leány, Valburga, hogy tisztességét bizonyítsa, vándorbotját a földbe szúrta, s az kizöldült. Az őslegendák persze sok változatban élnek, így van jó néhány más magyarázat is – az viszont biztos, hogy az e napon a házak kapujára szegezett zöldág s a májusfa-állítás szokása is a régi időktől való. Ez utóbbi aztán a népi hiedelemvilágban mindinkább szerelemébresztő tartalmat is kapott. Zöldfarsangkor, ahogy hajdan nevezték az ünnepet, sokfelé, de különösképp Székelyföldön volt szokásban a lányos házak kapuja elé az ébredő szerelmet jelképező jakabfát, hajnalfát ütni. Az egykor a magyarság tág otthonvidékén szinte mindenütt elterjedt májusfa-mászás is ezzel rokon: a legénybandák kihívó, erőt és bátorságot jelképező rítusa.
Május elseje a katolikusok ünnepe is: Jézus nevelőapjára, a názáreti ácsra emlékezve „Munkás Szent József” tiszteletnapja. 1955-ben XII. Piusz foglalta pápai rendeletbe a megünneplését. A munkálkodásra való készséget, a szorgalmat a kereszténység alaperényként tiszteli, s e dolog rokonítja a vallási és a világi ünnepet. És hát végső soron ez a nap a munkáról szól, annak emlékére, hogy az amerikai város, Chicago munkásai 1886. május elsején sztrájkba léptek.
Mi sem természetesebb, hogy iparvárosunk népe emlékezik ezen a napon. A hajdani felvonulások jelszavait szerencsére magunk mögött hagytuk – maradt az, ami az ünnep lényege. A munka és a munkás tisztelete.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a forint a papírmúzeumban
2025. aug. 08.
A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.
Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata
2025. aug. 07.
Amint arról korábban már olvashattak hasábjainkon, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes komoly nemzetközi meghívásnak tesz eleget. Belgiumba utaznak, ahol a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon lépnek közönség elé.
DSTV: mesés karakterek
2025. aug. 07.
Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.
Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig
2025. aug. 06.
Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.
Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában
2025. aug. 05.
Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!
DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban
2025. aug. 04.
Színes kínálattal, többek között papírszínházi bemutatóval csalogatott a József Attila Könyvár, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekkönyvtárban hangos kacajok és kíváncsi szemek követték a diavetítéssel egybekötött produkciót. Hangkép.
Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról
2025. aug. 02.
Különleges koncert, különleges szerzemény: a városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hibaku Jumoku – The Trees of Hiroshima (Hirosima fái) című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatják be augusztus derekán, az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen.