Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A félbevágott székelykapu

Várkonyi Balázs - 2015. június 4. 7:29

Na, ezt magyarázd meg a kisgyermekeidnek, ember: egy ősi magyar várhoz tartva miért kell útlevél? Hogyan lehet az egy másik országban, ha magyar? Somoskőújfaluban várt rám ez a kínos lecke, jóval a schengeni határnyitás előtt, s persze hogy nem értették a kiskölykök. Mit is magyarázhattam volna nekik Trianonról?

Azóta eltelt sok év, s megértették. Ismerik Somoskő és testvére, Újfalu regényes történetét is. Mindkét falut a határon túlra lökte a trianoni „erőszakbéke-szerződés”. Ám jött a mesebeli fordulat. 1921-ben a budapesti antant-bizottság egyik angol rezidense súlyos beteg lett. A Rókus kórház nagyhírű professzorához, Krepuska Gézához vezette a sors. A neves doktor megmentette a tiszt életét. Szívélyes viszonyba kerültek, s a professzor egy ízben arról beszélt betegének, hogy gyermekkora varázsos faluját méltatlanul csatolták el, hiszen ott mindenki magyar. Kérte a tisztet, győződjön meg személyesen erről.

Nemsokára szemlebizottság érkezett Somoskőújfaluba. A vendéglátók – a professzor, meg Lipthay Jenő vasmű-igazgató és a jogtudós Auer doktor – azt indítványozták: a bizottság tagjai próbáljanak szlovákul szót érteni a falubeliekkel. Megpróbálták. Nem ment. Somoskőn ugyanúgy jártak, így hát jegyzőkönyvbe rótták: színtiszta magyar falvakról van szó. Hosszú procedúra kezdődött, s végül 1924. február 15-én a két település ismét Magyarországé lett. A híres medvesi bazaltbányák egy része is „hazatért”. A történelmi emlékhely, a somoskői vár nem volt ilyen szerencsés; bár a faluszéli házaktól tán ötven méterre áll, de odaát rekedt.

Badaló, Asztély, Csoma, Déda – ki hallott róluk? És ezekről: Degenfeld-tanya, Lónyai-tanya? Csak keveseknek ismerős nevek, pedig mindet „világhíressé” tette egy végzetes törvény: az 1920-as trianoni szerződés becikkelyezett szövege. E hírhedt dokumentum ezernyi kis falu, folyó, ér és patak, tájékozódási pont és szintezési ősjegy nevét őrzi. Rendkívül precíz földmérői munka: országtestrészek amputációjának mértani terve. Egy lélektelen csonkolás hű leírása. A mérnökök meghúzta vonal túlsó oldalán a Degenfeld-udvarház (ma már csak pusztulásának nyomai), az innensőn a jobb sorsú Kerek-Gordon-tanya; odaát Mezőkaszony és Macsola, ideát Beregsurány és Barabás, köztük pedig széttört emberi sorsok emléke.

A legkegyetlenebb mészárosmunka színhelye Szelmenc volt. Mintha bárddal csapták volna kétfelé. Egyszerűen kettészelték. A falu közepén álló ház az egyik országba, kertje a másikba került. Ez már 1945-ben történt – a trianoni dekrétum ugyanis még egyben hagyta, bár Csehszlovákiának rendelte, az első bécsi döntés aztán ismét Magyarországra ruházta. A II. világháborút követő csehszlovák-szovjet kufárkodás pecsételte meg végleg a sorsát. Ma az ősi magyar falu egyik része szlovák, a másik ukrán birtok. Jelképe egy székelykapu – két részre vágva. Fele a határ egyik, fele a másik oldalán áll…

Június 4-én, kilencvenöt évvel a szégyenteljes döntés után városunk polgárai erre is emlékeznek ma délután az evangélikus templom kertjében, ott, ahol az elcsatolt területekről néhány éve idehozott föld az újvárosival egyesül.

A rovat további hírei: Kultúra

Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján

Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján

2025. okt. 18.

A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.

DSTV: így látták a filmfesztivált

DSTV: így látták a filmfesztivált

2025. okt. 16.

A programról már olvashattak, most itt a DSTV összegzése a 70. Országos Függetlenfilm Fesztivál eseményeiről. A seregszemlén 45 alkotás versengett a Kultik Moziban – a vetítéseket követő szakmai értékeléseknek a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) adott otthont a közelmúltban. Hangkép.

A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana

A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana

2025. okt. 15.

Ősbemutatóval, valamint gyermekkari közreműködéssel színesítik a fővárosi "matinékoncert" programját vasárnap délelőtt; a nagy tavaszi visszatérés után újabb komoly mérföldkő előtt áll a Viadana Kamarakórus.

Emléktárlat a Rosti tantermi sorozatában

Emléktárlat a Rosti tantermi sorozatában

2025. okt. 14.

Feltóti Sándor emléke előtt tiszteleg az a bemutató, amely egyúttal évadnyitója is lesz a gimnázium Tantermi tárlatok a Rostiban című sorozatának; csütörtökön várnak minden érdeklődőt.

DSTV: a muzsika ünnepe a zeneiskolában

DSTV: a muzsika ünnepe a zeneiskolában

2025. okt. 12.

A Sándor Frigyes Zeneiskola is színes programmal várta a muzsika szerelmeseit a zene világnapján, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény kamaratermében az intézmény növendékei és művész-tanárai adtak ünnepi koncertet. Hangkép.

 

Városunkban jubilált a filmes seregszemle

Városunkban jubilált a filmes seregszemle

2025. okt. 10.

Stílszerűen az Időutazás címet kapta a keresztségben a 70. Országos Függetlenfim Fesztivál – a Magyar Független Film és Videó Szövetség (MAFSZ) jubileumi seregszemléjét a múlt hét második felében rendezték Dunaújvárosban.

DSTV: varázslatos meseünnep a könyvtárban

DSTV: varázslatos meseünnep a könyvtárban

2025. okt. 10.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása a József Attila Könyvár meseünnepéről. A Magyar Olvasástársaság javaslatára 2005 óta Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket is ünnepeljük – a gyermekkönyvtárban is színes foglalkozást szerveztek a jeles élvfordulóra. Hangkép.