A furfangos Mózsi és az almafa
Kedves, mesés történet. Tán igaz is lehetne. Miért ne? A szépírók szeretnek életminta után dolgozni. Különösképp érvényes ez az erdélyiekre: hús-vér hőseiket a megélt dolgaik teszik igazán hitelessé.
Mármost hogy Tánczos Csuda Mózsi valóban élő személy volt-e, nem tudom. Mesébe illő tetteivel Wass Albert könyvében találkoztam. A Tizenhárom almafa című szatirikus regény életteli, csavaros eszű főszereplője ő. A történelmi Háromszék kis falujába, Kommandóba álmodta az író, erdőkerülő tisztséggel felruházva.
Mózsi járja a gyönyörű vidéket, őrzi a Háromszéki-havasok e pontjának nyugalmát, rendre megszemléli a Lakóca hegy vadjait, „akikért” felel, s vizitál a Rozsdás-pataknál is, hogy ott is rendben találjon mindent. Az idegen számára félelmetes erdőben ő az úr. A gyüttment csak kérhet tőle, s ha nem tetszik annak ábrázata, a bolondját járatja vele, mint tette ezt a román prefektussal vagy a rátarti magyarhoni tiszttel. Humor szövi át az eseménycsokrot. És emberség.
A Mózsi és családja – s rajtuk keresztül a székelyek – életét bemutató sorskrónika egyik legmegkapóbb története az almafákról szól. A vadőr húsz fácskát ültetett a portája mellé. Hét kipusztult, de tizenhárom megmaradt. Amikor 1940-ben a második bécsi döntés eredményeként Észak-Erdély „hazatér”, a határvonalat éppen Mózsiék háza alatt, a fácskák között húzzák meg: hat almafa magyar, hét meg román felségterületre kerül. De Mózsit nem ejtették a fejére! Igazi székely góbé: fogja a határcöveket, és kicsit odébb igazítja. Nem nagyon, nem feltűnően, csak épp annyira, hogy immár eggyel több fa jusson a magyarnak…
Ez a kis svindli, az önkényes határmódosítás a humortölteten túlmutat: a megmaradás jelképe is lehet. Annak az akaratnak a kifejezése, amit József Attila a sokáig feledésre kárhoztatott Nem, nem, soha! című Trianon-versében vad-szilaj őszinteséggel mond ki. Wass szelídebben, de ugyanazzal a makacs hittel üzen a könyv záró soraiban: „Mózsi pedig, s a fiai s felesége s Filimon, a verespataki pakurár és a többiek mind, akik ott élnek a baj és nyomorúság közepette a Kommanó körül, kicsinyek és nagyok: reménykedve figyelik évről évre a kisarjadt fák növekedését s a hagylakó népek ősi türelmével várják a tavaszt, mely majd először bontja virágba őket, hogy megteremjen végre rajtuk a békesség és szeretet gyümölcse mindenki számára. S akármi is történik körülöttünk, ők tudják, hogy az a tavasz közeledőben van már. Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”
A rovat további hírei: Kultúra
Rangos belgiumi folklórfesztiválon lép fel a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes
2025. júl. 15.
Komoly nemzetközi meghívásnak tehet eleget városunk egyik meghatározó kulturális közössége: a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztivál keretében lép közönség elé Belgiumban.
DSTV: remek vegyeskari évadzáró
2025. júl. 14.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása arról, hogy újra az Intercisa Múzeum immár fedett kertje adott helyszínt a Dunaújvárosi Vegyeskar évadzáró hangversenyének. Telt házas koncert kerekedett a közelmúltban – megérdemelt vastapsokkal. Hangkép.
DSTV: az Építők útja szobrai
2025. júl. 12.
Negyedik epizódjához érkezett a DSTV sorozata a város köztéri szobrairól. A Hodik Mónika történész-muzeológus közreműködésével készült Szoborváros újabb részében az Építők útján található alkotásokat mutatják be. Hangkép.
Szép fák, remek pályaművek – jól sikerült a fotópályázat első felvonása
2025. júl. 11.
Dunaújváros közgyűlése támogatta Pappné Grabant Ilona önkormányzati képviselő kezdeményezését, s első alkalommal írta ki a „Dunaújváros fái a négy évszakban” című fotópályázatot. A tavaszi ciklus lezárult, díjazták is a beérkező pályaműveket.
DSTV: a velünk élő örökség
2025. júl. 10.
Sok látogatót vonzottak a Múzeumok Éjszakája című országos programsorozat városi helyszínei, derül ki a DSTV összegzéséből. Az Intercisa Múzeum a római kori kőtár és fürdő mellett az intézmény központi épületében is gazdag kínálattal csalogatott. Hangkép.
Idén is jelentős csúcsokat hódított a Rockmaraton Fesztivál (galériákkal)
2025. júl. 09.
Négy nap dübörgés és fergeteg, a rock/metál műfajok híveinek őszinte örömére: idén is nagyot ment, és bár új csapat szervezte, és sajnos akadtak is döccenők, összességében mindenképpen pozitív élményt hozott a közönség körében a Rockmaraton Fesztivál a Szalki-szigeten.
Évadot zár a Zenélő Cukrászda
2025. júl. 09.
Az édes élmények kedvelői ráadásul szólóprodukciót hallhatnak a Vasmű úti egységben – Gyalus Boglárka énekel szombaton délután. A nyári szünet előtti utolsó alkalomra is nagy szeretettel várnak mindenkit.