Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 16. Henrietta
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Enter - Amikor Savoyai herceg sztálinvárosi lett

Kultúra
történelem
Franciaország
Sztálinváros

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. jún. 21., 07:52

„Kis apát”. Ez volt a XVII. században született francia gróf, a későbbi hadvezér gúnyneve; hithűsége és apró termete miatt csúfolták így irigyei. Eugen von Savoyen, Carignan hercege -aki a kor szokása szerint nálunk a magyarított nevén, Savoyai Jenőként volt ismert- nem törődött az intrikusokkal.

Katonai álmokat dédelgetett. Amikor aztán a „Napkirály”, XIV. Lajos inkább a papi pályát ajánlotta neki, megorrolt, és egy huszárvágással megoldotta a dilemmát: a bécsi udvarnak ajánlotta fel szolgálatait. I. Lipót német-római császár és magyar király örömmel fogadta a művelt és tehetséges fiatalt, a „kis csuklyás barátból” azonmód dragonyos tisztet kreált. A bécsi társasági élet kedvelt figurája lett Prinz Eugen, vagyis Jenő herceg, de ő nem a szalonokban vágyott sikerre. Fizikai hátrányát éles eszével, hadtörténeti ismereteivel és tervezői készségével pótolva a kor egyik legnagyobb katonai stratégája lett. A törökökkel vívott csatákban szerzett kivételes hírnevet, az 1697-es zentai ütközet hőseként jegyzik a krónikák. Szinte töretlen hadi sikersorozat fűződik a nevéhez, neki köszönhető Temesköz 1718-as visszafoglalása is.

De hogy kerül Jenő herceg a múlt századi krónikába? Hogyan lett Sztálinváros „polgára”?

Ehhez egy kis kitérőt kell tennünk.

1951 októberét írjuk. A budapesti pártközpontban fontos emberek fövetik: skandalum, hogy míg más szocialista országokban gyárak és városok viselik Sztálin nevét, nálunk a névadó elmaradt. Akkor már számos település nevét „korszerűsítették” (Kajászószentpéter – ateista szellemben – szentpétertelenítve, Hercegfalva az anti-feudalizmus követelménye szerint Mezőfalva lett, Szolgaegyháza pedig, mert a demokráciában nincsenek szolgák, Szabadegyháza). Fölvetődött: a tavasszal városi rangra emelt Pentele és az épülő vasmű viselhetné a Generalisszimusz nevét, persze „alulról jövő kezdeményezés” okán. És a penteleiek (felszólításra) kezdeményeztek. Horváth László sztahanovista brigádvezető munkásgyűlésen tett erre javaslatot, s megírta Rákosi Mátyásnak: „A Vasmű minden egyes dolgozója, városunk minden egyes dolgozója kéri, hogy épülő békeművünk Sztálin Vasmű, új, szocialista városunk Sztálinváros nevet vehesse fel.”

A fővárosba parancsolt pártküldöttség előtt – ezt egy Faludy-elbeszélés örökíti meg – a félelmetes hírű belügyminiszter, Farkas Mihály kijelentette: ha van Pentelének húszezer lakosa, akkor megkapják a jóváhagyást. Van ennyi? – szegezte a pentelei párttitkárnak a kérdést. Van – felelte amaz félénken, bizonytalanul. Pedig nem volt. Ám mégis lett! Persze némi fineszességgel.

Összeírtak mindenkit, de még így is jócskán híja volt a húszezernek. 16988 név szerepelt az íveken, vagyis még 3002 „pentelei” kellett. A párttitkár úgy okoskodott: a miniszter régi és új emberekről beszélt, tehát az igazán „régiek” is számítanak. A temetőkben nyugvók sírköveiről kimásolták hát a neveket, összesen 1900-at. De még mindig nem volt teljes a lista. Végső tettre szánta el magát: elment a „klerikális reakció” helyi képviselőjéhez, a katolikus plébánoshoz. A pap először gyanakodva fogadta, de aztán – a fontos közcélt hallva – megenyhült, és a pártember elé tárta a vendégkönyvet, s az abban szereplő nevekkel meglett az áhított húszezer. A könyvben ugyanis ezernél több név szerepelt: püspökök, egyházi és világi főrangok, tudósok, közemberek, akik az évszázadok során több-kevesebb ideig élvezték a plébánosok vendégszeretetét. Köztük – igen! – Savoyai herceg, a francia arisztokrata, a német-római császárság hadvezére, aki nem hihette volna egykor, hogy az 1736-ban bekövetkezett halála után jó két évszázaddal egy rövid vendégeskedés okán majd egy (szocialista) iparváros névadásánál lesz kitüntetett szerepe…

A rovat további hírei: Kultúra

"A Gebei" – vetítéses kötetbemutatóval kezdődik a József Attila Könyvtár új sorozata

2026. feb. 25.

A kötetről már beszámoltunk, most itt az ígért bemutató: Gebei Péter dunaújvárosi születésű jégkorongozó, a nemzetközi elitben is jegyzett sípmester kötetének vetítéssel egybekötött bemutatójával startol a József Attila Könyvtár Médiatáras Esték című sorozata pénteken délután.

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Balomania"

2026. feb. 22.

Sissel Morell Dargis filmrendezőnek kívülállóként olyan helyre sikerült bejutnia, ahová csak nagyon keveseknek: a brazil külvárosi negyedekben működő "léggömbmaffia" rejtett világába. A művészet erejéről a KindeDok évnyitó vetítésén – irány a Kortárs Művészeti Intézet jövő kedden!

DSTV: reflektorfényben a tehetség

2026. feb. 21.

A szöveges beharangozót már olvashatták hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy Beretka Ádám éppen ma méreti meg magát A Dal 2026 dalverseny top 30-as mezőnyében. A felkészülés kulisszái mögé pillanathattunk. Hangkép.

MMK: kézműves kincsek, teadélután és kastélymese

2026. feb. 20.

Három érdekes programmal csalogatja a kultúra barátait a következő napokban a Munkásművelődési Központ. A kézműves kincsek barátait szombaton várják, hétfőn a költészet, szerdán a kastélyok szerelmesei örülhetnek.

ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

2026. feb. 20.

Egyszerre volt izgalmas önálló kiállítás és eseményekkel, kísérő rendezvényekkel sűrűn pettyezett programsor Martinkó Márk bemutatója: a Felülírt protokoll című kiállítás nemcsak az alkotói pálya eddigi leggazdagabb áttekintésével szolgált, de egyúttal a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) remek témakövetését is példázta.

DSTV: farsang az Intercisa Múzeumban

2026. feb. 19.

A beszámolóval és a galériával jelentkeztünk már, most itt a DSTV összeállítása: a farsangi mulatozások köréből az Intercisa Múzeum sem maradt ki. A családi délután egyszerre volt kreatív és tudással teli, a gyerekek az ajándékkészítés mellett a régi néphagyományokkal is megismerkedhettek. Hangkép.

Dunaújvárosi előadó is áll A Dal színpadán

2026. feb. 18.

A városban kezdte zenei karrierjét, és első sikereit is városunkban aratta Beretka Ádám: a dalszerző-énekes ezúttal újabb komoly megméretés küszöbére érkezett – Színek című dalával bekerült A Dal 2026 verseny top 30-as mezőnyébe, és szombaton debütál a képernyőn!

  • További hírek

Friss hírek

  1. Örömfotós várostárlat a könyvtárban

  2. Maradtak a negyedik helyen a fiatalok

  3. Izgalmas, jó meccseket játszottak

  4. Együtt ünnepelte a város a forradalom és szabadságharc hőseit március 15-én (galériával)

  5. Záporokkal éri el térségünket a hidegfront

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

Embedded thumbnail for "Az azelőtt csodálatos világa" a Móriczban

"Az azelőtt csodálatos világa" a Móriczban

Embedded thumbnail for DSTV: restaurátori rejtelmek a múzeumban

DSTV: restaurátori rejtelmek a múzeumban

Top hírek

  1. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  2. Nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

  3. FitCity Dunaújváros: a testi és lelki egészségért (galériával)

  4. Konyhatűzhöz riasztották a lánglovagokat

  5. ICA-D: hullámok hátán a divat világában (galéria)

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő