Enter – Paraszt…
„Okosságok” bő terméstét kínálják az internetes fórumok. Ilyet őriz feljegyzéseiben valaki hozzászólása xy-ról aki „… akkora paraszt hogy mikor megszületett anyakönyvi kivonat helyett egyből őstermelői igazolványt kapott!”
Tekintsünk el a vesszőhiánytól (látni, emberünknek nem erőssége a helyesírás), maradjunk csak a szellemesnek vélt stemplizésnél. Vagyis a „paraszt” (köznyelvi bunkószinonima) egyenlő: őstermelő. Lám, gyenge nyelvgyakorlónk a fogalmi gondolkodás alapjaival sincs tisztában, így aztán a nem önazonos tartalmak párosításának eredménye a funkciózavar. Olvasottsági hiányainak pótlására nem indítunk gyorstalpaló tanfolyamot, nem fűzünk hozzá sok reményt.
A hozzászóló a paraszti világ lebecsülésének régi divathullámán utazik, csekély sikerrel. Nem sokat tudhat a vidék, a falu embereinek kulturális azonosságáról: vélhetően nem olvasta Gombocz Zoltán vagy Temesi Mihály és más nyelvészek tanulmányait a népnyelv rendkívüli gazdagságáról. Nem ismerheti Féja Géza, Szabó Zoltán, Erdei Ferenc faluszociográfiáit s azokban a paraszti műveltségkép leírását. Nem sokat tudhat a nagy zenekutatók (Bartóktól Kodályig, Lajtha Lászlótól a bencés pap-zenetörténész Jáki Teodózig) által föllelt népzenei kincsről. Nem lehet tisztában azzal, milyen gyöngyszemekre bukkant Móra, Tömörkény vagy Bálint Sándor a falujárásokon, s aligha olvasta jeles parasztírók munkáit. Például azt a kis remeket, amelyet egy falusi verselő, Tasy Pál írt 1830 táján, és Tömörkény István adott közre 1904-ben. Tasy Pál (őstermelő) majd’ két évszázaddal ezelőtt a fagöröndős eke alkatrészeit foglalta kis versbe. Íme:
Eke két szarva talpastul
Szántóvas ráütve,
Címer, címer szeg és faszeg,
Ködök és eke beütve.
Tengely, nagyobb és kisebb kerék,
Göröndő és kakasszeg,
Váltó, váltószeg s csoroszlya
Császárszeg, ragasztószeg
Patying, kormány, farék, bakra
Üsztöke, cságatyús tézsla.
Ennek ragasztószege:
Járom s ennek vas szege.
Járombeli fa a hozzá
Tartozandó bélfával,
Bélfa szege a szükséges
Csikojtóval alfával.
Nos, lehet követni. Emberünk az „ősvers” mintájára rímbe szedhetné mestersége szakszavait. Ha nem sikerül, hát Istenem… vannak az életben reménytelen dolgok.
A rovat további hírei: Kultúra
Világsztárok érkeznek a jövő évi debreceni Campus Fesztiválra
2024. dec. 27.
A Campus Fesztivál szervezői 2025-ben is világsztárokkal és izgalmas programokkal várják a látogatókat a debreceni Nagyerdőbe - közölte a fesztivál sajtószolgálata hétfőn az MTI-vel.
A Móricztól zengett a nagytemplom
2024. dec. 21.
Hagyományos évzáró adventi koncertet adott a Krisztus Király főtemplomban a Móricz Zsigmond Általános Iskola még hétfőn. Óriási volt az érdeklődés, nem véletlenül: az iskola minden tanulója fellépett.
Karácsonyi örömkoncertet ad a Móricz projektkórus
2024. dec. 20.
Generációk együtt, mosolyogva csalogatják a muzsika birodalmába a közönséget az evangélikus templomban szombaton délután. Remek koncertet ígér a repertoár is, a közösség is – jöjjenek, menjünk sokan, mindenkit nagy szeretettel várnak!
Oscar-díj - Tíz kategória szűkített listáit jelentették be
2024. dec. 20.
Az amerikai filmakadémia tíz díjkategóriában jelentette be azoknak az alkotásoknak a címét, amelyek jelölhetők az Oscarra.
DSTV: lírai muzsika a Kortárs Művészeti Intézetben
2024. dec. 18.
Koncerttel folytatta társművészeti sorozatát a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), derül ki a DSTV összegzéséből. Jégbe zárt fájdalom címmel két zeneszerző, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence műveiből hallhattak lírai-szép válogatást a muzsika szerelmesei. Hangkép.
Szavazz Angelikára a legjobb jazz-énekesnők mezőnyében!
2024. dec. 17.
A dunaújvárosi előadó is szerepel a Jazz.hu tematikus portál évzáró webvoks-versenyében: a jazz műfaj legjobbjairól dönthet a közönség – egészen december 27-ig! Várják a szavazatokat!
DSTV: a rómaiak is szerették a sajtot? Naná!
2024. dec. 16.
Érdekes használati tárggyal folytatódott A hónap műtárgya sorozat az Intercisa Múzeumban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény új kiállításában kapott helyet római kori sajtkészítőedényt mutatta be Buza Andrea régész-muzeológus. Hangkép.