Megyenapi kirakodós - Hagyomány, érték, minőség

A menyecske ruhákat szeretik, viselik az emberek. Fesztiválokra hívnak a darabjaimmal, termékeimmel. A férfiaknál a paraszting mellénnyel kelendő, a hagyományőrző ünnepeken viselik, de több népi csoport is megkeresett már, hogy öltöztessem őket. Legutóbb a vértesacsaiakat, de Mórra is kértek már tőlem ruhát, ahová tiroli inget kellett készíteni csontgombbal, havasi gyopárral, ugye az ottani sváb hagyományok miatt. És az újvárosi Vasast se hagyjuk ki , mert ők is rendszeresen felkeresnek.

Mészáros Mária Rácalmásról érkezett mézeskalácsaival, s mint mondja nem csak az édesség vonzotta a kézművesség felé fordulásában:

Karácsonykor kértek meg, hogy készítsek mézeskalácsot, aztán beleszerettem. Elvégeztem egy tanfolyamot is, ahol sok titkos fogást megtanultam, de jobbára egyedi formákkal dolgozom. Természetesen tetszenek a népi iparművészeti stílusok, itt-ott magam is belecsempészek ilyen motívumokat a saját munkáimba. Nem a tükrös mézeskalácsot készítem, hanem az igények szerinti kívánalmakat valósítom meg. Esküvő, Húsvét, hiszen az ünnepi alkalmakkor nagyon kelendő portéka a mézeskalács. És ehető is, kivéve a keményebb mézeskalácsot, amiből a dobozok készülnek.

Magas tűzön égetett kerámiákat kínált standján Bebesi Mercédesz, aki azt is bevallotta, hogy sima agyagdöngölésből, egyfajta feszültséglevezetésként került kapcsolatba portékái elődjeivel:

Ezek mikrózható edények, jelesül a környékben nem lehet ilyen főzőedényeket kapni, mert samottból készítjük őket. Nem korongozunk, hanem kézzel készítünk minden egyes darabot. Az MMK vásárain is megtalálhatók vagyunk, mint városi kézművesek.

A Megyenap hangulatáról pedig meséljenek a képek: