520 nap után született…
1589. március 3-án a királyi titkár hírét vette, hogy Vizsolyban, egy könyvműhelyben régi naptárt és más tiltott dolgot nyomtatnak. Azonnal levelet küldött a szepesi kamarának, arra utasítva a testületet, hogy kobozzák el a betűkészletet és a könyveket.
Más se hiányzott volna a lengyel származású nyomdásznak! Mantskovits Bálint ugyanis minden pénzét beleölte a nagy munkába. Nyomdáját Galgócról telepítette át, betűket, nyomóformákat Németalföldről hozatott, ritka jó minőségű papírt Lengyelországból rendelt. Megadta a módját – okkal. Tudta, milyen értéket teremt: ez volt az első magyar nyelvű Szentírás!
Amikor a királyi titkár levele útra kelt, a Mantskovits-műhelyben már két hete folyt a munka. Vizsoly akkori ura, Rákóczi Zsigmond – a későbbi erdélyi fejedelem – azonnal védelmébe vette az ügyet. A bécsi udvarnál kijárta, hogy a munka folytatódhasson, és bőkezű adománnyal segítette a korszakos jelentőségű könyv megalkotását. Az első sorok kiszedése után ötszázhúsz nappal, ma éppen 425 esztendeje készen volt a Károli- (vagy ahogy születése helyéről elnevezték: Vizsolyi) Biblia.
A nagy műveltségű kálvinista esperes, gönci lelkipásztor, Károli Gáspár éveket áldozott a fordításra. Amikor a nyomdagépek megindultak, még nem is volt teljesen készen, így ahogy haladt előre, az egyes részeket gönci diákok szinte laponként, gyalogszerrel vitték Vizsolyba. A futárok egyike volt egy tizenhat éves fiú, aki később maga is tudós lelkész lett: Szenczi Molnár Albert, a kor kiváló nyelvésze, műfordítója, egyházi írója. Károli esperes életműve koronájáról így írt: „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”
Rákóczi mellett más főurak – így Ecsedi Báthori István országbíró – is segítették a magyar nyelvű Biblia megszületését, amelynek mintegy nyolcszáz példánya készült el a vizsolyi műhelyben. Ma már csak félszáz eredeti kötet ismert, ezek fele is a határainkon kívül található. A hatalmas könyv 2412 oldalas, súlya 6 kilogramm. Megjelenése nem csupán egyháztörténeti jelentőségű volt: irodalmi nyelvünk fejlődésének egyik megalapozója, irányjelzője született meg 1590. július 20. napján. Károli Gáspár a vallomása szerint „minden keresztyén” épülésére tette a dolgát. Így írt erről: „... szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”
A nagy munka kiállta az idő próbáját. Magyar nyelvterületen máig a legnépszerűbb Szentírás-fordítás: mérföldkő, amelyhez minden későbbi fordító igazodni kényszerült.
A rovat további hírei: Kultúra
Remek hangulat, kiváló program és szép siker a Jótékonysági pedagóguskoncerten (galériával)
2024. ápr. 26.
A város egyik legszebb hagyománnyal bíró közösségi kezdeményezéséhez méltó nívót hozott az immár 27. Jótékonysági pedagóguskoncert. Lelkes közreműködők, büszkeségre okot adó kínálat – nem lehetett más a vége: vastaps, nagy siker!
DSTV: új bemutatóra készül a Bartók társulata
2024. ápr. 25.
Molnár Ferenc színművével, A farkas című darabbal folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A produkció érdekessége, hogy jobbára fiatalokból álló alkotócsapat viszi színre a művet Ágoston Péter rendezésében. Hangkép.
DSTV: a költészet csodája Erdős Virággal
2024. ápr. 24.
Remek irodalmi kalandozást hozott a József Attila Könyvtár programja, derül ki a DSTV összegzéséből. Még a magyar költészet napjára időzítve Erdős Virág vendégeskedett a gyermekkönyvtárban – a versek csodavilágába kalauzolta a vendégeket. Hangkép.
DSTV: "Ecset szerelem" az MMK-ban
2024. ápr. 23.
Új kiállításról számol be a DSTV összeállítása az MMK-ból. Az intézmény földszinti folyosógalériáján nyílt meg Gusztos Piroska tárlata a napokban – és a kollekció nem véletlenül viseli az Ecset szerelem címet. Hangkép.
ICA-D: "Utószó" – Vágvölgyi B. Andrással
2024. ápr. 22.
Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, filmesztéta lesz az Utószó című irodalmi antológia következő vendége a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután.
Koncert, kiállítás, játszótéri ismeretterjesztés
2024. ápr. 19.
Mindezek ráadásul egy hétvégén, szombaton és vasárnap várják a muzsika, a művészet és a tudomány híveit – három helyszínen. Hírcsokor.
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.