520 nap után született…
1589. március 3-án a királyi titkár hírét vette, hogy Vizsolyban, egy könyvműhelyben régi naptárt és más tiltott dolgot nyomtatnak. Azonnal levelet küldött a szepesi kamarának, arra utasítva a testületet, hogy kobozzák el a betűkészletet és a könyveket.
Más se hiányzott volna a lengyel származású nyomdásznak! Mantskovits Bálint ugyanis minden pénzét beleölte a nagy munkába. Nyomdáját Galgócról telepítette át, betűket, nyomóformákat Németalföldről hozatott, ritka jó minőségű papírt Lengyelországból rendelt. Megadta a módját – okkal. Tudta, milyen értéket teremt: ez volt az első magyar nyelvű Szentírás!
Amikor a királyi titkár levele útra kelt, a Mantskovits-műhelyben már két hete folyt a munka. Vizsoly akkori ura, Rákóczi Zsigmond – a későbbi erdélyi fejedelem – azonnal védelmébe vette az ügyet. A bécsi udvarnál kijárta, hogy a munka folytatódhasson, és bőkezű adománnyal segítette a korszakos jelentőségű könyv megalkotását. Az első sorok kiszedése után ötszázhúsz nappal, ma éppen 425 esztendeje készen volt a Károli- (vagy ahogy születése helyéről elnevezték: Vizsolyi) Biblia.
A nagy műveltségű kálvinista esperes, gönci lelkipásztor, Károli Gáspár éveket áldozott a fordításra. Amikor a nyomdagépek megindultak, még nem is volt teljesen készen, így ahogy haladt előre, az egyes részeket gönci diákok szinte laponként, gyalogszerrel vitték Vizsolyba. A futárok egyike volt egy tizenhat éves fiú, aki később maga is tudós lelkész lett: Szenczi Molnár Albert, a kor kiváló nyelvésze, műfordítója, egyházi írója. Károli esperes életműve koronájáról így írt: „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”
Rákóczi mellett más főurak – így Ecsedi Báthori István országbíró – is segítették a magyar nyelvű Biblia megszületését, amelynek mintegy nyolcszáz példánya készült el a vizsolyi műhelyben. Ma már csak félszáz eredeti kötet ismert, ezek fele is a határainkon kívül található. A hatalmas könyv 2412 oldalas, súlya 6 kilogramm. Megjelenése nem csupán egyháztörténeti jelentőségű volt: irodalmi nyelvünk fejlődésének egyik megalapozója, irányjelzője született meg 1590. július 20. napján. Károli Gáspár a vallomása szerint „minden keresztyén” épülésére tette a dolgát. Így írt erről: „... szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”
A nagy munka kiállta az idő próbáját. Magyar nyelvterületen máig a legnépszerűbb Szentírás-fordítás: mérföldkő, amelyhez minden későbbi fordító igazodni kényszerült.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: hajkarika a hónap műtárgya
2025. aug. 09.
Apró, de annál becsesebb kincsek bemutatásával folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A hónap műtárgya ezúttal az úgynevezett S-végű hajkarika lett – a leletanyag jellemzőiről Hodik Mónika történész-muzeológus beszélt. Hangkép.
DSTV: a forint a papírmúzeumban
2025. aug. 08.
A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.
Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata
2025. aug. 07.
Amint arról korábban már olvashattak hasábjainkon, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes komoly nemzetközi meghívásnak tesz eleget. Belgiumba utaznak, ahol a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon lépnek közönség elé.
DSTV: mesés karakterek
2025. aug. 07.
Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.
Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig
2025. aug. 06.
Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.
Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában
2025. aug. 05.
Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!
DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban
2025. aug. 04.
Színes kínálattal, többek között papírszínházi bemutatóval csalogatott a József Attila Könyvár, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekkönyvtárban hangos kacajok és kíváncsi szemek követték a diavetítéssel egybekötött produkciót. Hangkép.