A szakmája a hobbija
Épületasztalosként végzett anno a 340-es számú szakmunkásképzőben Vajai Béla, aki mára a nyílászárók specialistája lett. A fa nyílászárók mellett kisbútorokat, konyhabútorokat, gardróbokat, beépített szekrényeket is gyárt, hiszen épületasztalosként ahhoz is ért.
Épületasztalosként végzett anno a 340-es számú szakmunkásképzőben Vajai Béla, aki mára a nyílászárók specialistája lett. A fa nyílászárók mellett kisbútorokat, konyhabútorokat, gardróbokat, beépített szekrényeket is gyárt, hiszen épületasztalosként ahhoz is ért. Mint mondja, már az iskolában sok-sok órában megtanították nekik a szakmájuk ezen ágát is. Összetettebb tudást kaptak, mint egy bútorasztalos.
Egy nyílászárót legyártani ugyanis több részből álló feladat, mint egy bútort. Előbbiben vasalat, csapolás, üvegezés is van, ezt pedig meg kell tervezni. A bútorlapokból készült elemes szekrényeket pedig olykor egy csavarbehajtóval össze lehet szerelni.
A lassan negyven éves szakember (1975. november 9., Dunaújváros) elevenen emlékezik a kezdetekre is.
- Hatodikos vagy hetedikes lehettem, amikor a szüleim egy tévéállványt szerettek volna vásárolni. El is mentünk egy helyi asztaloshoz, s az ottani látvány örök életre megfogott. Talán a fa illata, a forgács, vagy a gépek látványa hatott rám, már nem tudom, de akkor eldöntöttem, hogy én is asztalos leszek. Ezt követően, amikor nyolcadik félévkor behozták a felvételi papírokat, nem volt kérdés, mit írjak be. Első helyre Dunaújvárost, a másodikra Szekszárdot írtam, persze mindekét szakmának az asztalost. Fel is vettek, és szorgalmasan tanultam. Mielőtt kijártam az iskolát, már elkezdtem kisebb-nagyobb gépeket vásárolni. Emlékszem, az első vastagoló gyalugépemnél a fát erővel kellett betolni és kihúzni is, ma pedig már egy meghajtott henger révén ez önműködő. Persze az asztalos szakmához sok gép kell, ami nem olcsó. Én is primitív gépekkel kezdtem, aztán ahogy fejlődtem, korszerűbbre, modernebbre, nagyobbra, gyorsabbra cseréltem el a gépeimet.
Húsz éve még szülei garázsában, egy-két kisgéppel kezdte a munkát, aztán az iskola befejezése után két évig alkalmazottként dolgozott. 1998-ban tudta megépíteni saját, 120 négyzetméteres műhelyét és megalapítani vállalkozását. A mai napig is itt dolgozik. Béla a szakmájában bekövetkező újításokat, modernizálásokat autodidakta módon sajátította el, mindig figyelt az újdonságokra. Az üvegezés fejlődéséről is szabályos kis előadást tart az egykori külső, belső szárnyas hagyományos ablakok üvegezésén át az argongázos üvegezésen keresztül a háromrétegű ablaküvegekig.
Béla sokat tanult a szüleitől is. A munka szeretetét, becsületét feltétlenül. Édesanyja varrónő volt, édesapja lakatos. Mindketten nyugdíjasok már, de édesapja a mai napig segít neki, ha szükséges. Sőt, annak idején az első gépek közül többet is ő készített el, az első szalagcsiszoló gép és az első körfűrészgép is apukája kézügyességét dicséri.
- Édesapám a mai napig szívesen segít, akár fizikailag, akár az ötleteivel, meglátásaival. Az első időszakban nyújtott segítsége, amikor a gépeket elkészítette nekem, számomra felbecsülhetetlen volt. Pénzem nem lévén óriási segítséget jelentett a mindennapi munkám során. Persze mára nagyot fejlődött a technika. Amit egykoron centiméterrel, vagy tolómérővel mértünk le, azt ma már egy digitalizált gép lézersugár alkalmazásával ezredmilliméter pontossággal méri le– meséli Béla, aki bevallja, hogy elfogult a fából készült tárgyakkal, eszközökkel kapcsolatosan.
– A fa bűvöletében élem az életem. Ez az anyag önmagában átengedi a levegőt, szellőzik, még akkor is, ha rétegragasztott, illetve, ha felületkezelt. A fából készült nyílászáróknál a ritkábban fordul elő a lakásban penészesedés, gombásodás és vetemedés is a műanyaggal ellentétben. Ezeket a károkat visszafordítani, javítani nagyon nehéz. Igaz, a fa arányaiban drágább és a felületét a későbbiekben is kezelni kell – ecseteli az épületasztalos, majd kedvelt fafajtájáról is beszél.
- Kimondottan kedvenc fám nincs, de talán a kőris áll hozzám a legközelebb. Ez a fafajta hasonló keménységű, mint a tölgyfa, de világos színű, esztétikailag tetszetős. A leggyakrabban borovi fenyőből dolgozunk, de nem okoz problémát, ha más igény merül fel. Érdekességként elárulhatom, hogy a saját házunkban is a magam által gyártott kőris nyílászárókat építettük be. Megtehettem volna, hogy nagykereskedelmi áron beszerzem a jó minőségű ajtókat, ablakokat, de inkább megvásároltam a rönkfát, amit szétfűrészeltetem, kiszáríttattam, majd hosszadalmas munkával elkészítettem belőle a nyílászáróinkat.
Aztán a gondokról is beszélt kicsit, de azt is elárulta, hogy szereti a szakmáját, és ha tehetné, ismét ezt választaná.
- Ez a szakma gyönyörű. A fával dolgozni nagy öröm a számomra. Szeretem a kihívásokat, a változatos munkát, hogy mindig megtalálom benne a kreativitást, az egyediséget. Azt is élvezem, bár olykor fárasztó, hogy magam oszthatom be a munkaidőmet, a feladataimat, így kissé kötetlenebbnek hat egy-egy munkanap. Az elkészült munkák után pedig büszkeség tölt el, hogy ismét meg tudtunk felelni a megrendelőnk igényeinek.
A gondok között az országos problémák jelentkeznek itt is. Sajnos kevés a jó szakember, a remek kolléga, nehéz jó munkaerőt találni. Béla szabadidejében is a munkájának él, a szakmája a hobbija.
- Ha nem a műhelyben dolgozok, akár este vagy hétvégén, akkor ritkán olvasni szoktam, de gyakran kapom magam azon, hogy méreteket írok ki, vagy éppen árajánlatot készítek. Ezek a tevékenységek kikapcsolnak, s nem tekintem konkrét munkának. Nagyon büszke vagyok a négy és fél éves kislányomra, Mírára, amikor lehetőség van rá, együtt töltöm vele a szabadidőmet.
-Szóládi Zoltán-
A rovat további hírei: Közélet
Dunaújváros oktatásáért – évtizedeken át
2025. jan. 26.
Dunaújváros közgyűlése minden évben kitüntetéseket adományoz a város különböző területein végzett kiemelkedő munka elismerése céljából. Összeállításunkban hétről hétre felelevenítjük a 2019-2024-es önkormányzati ciklusban díjazottak névsorát, életútját – ezúttal újra az oktatási szféra kitüntetettjei következnek!
Pálhalma, a legcsendesebb városrész
2025. jan. 24.
Ahány városrésze van Dunaújvárosnak, annyiféle képet mutat. És ez természetesen igaz Pálhalmára is, ami mindig is egy különleges településrésze volt városunknak. Orosz Csaba, a terület önkormányzati képviselője szerint itt szinte mindig csend van és nyugalom.
DSTV: karitatív kezdeményezéssel rukkol ki a kórház
2025. jan. 24.
Jótékonysági bált szervez a Szent Pantaleon Kórház és "Az emberek egészségéért" Alapítvány. A leendő támogatók nemes cél mögé állhatnak be – a szervezők ugyanis modern, emlőrák szűrésére alkalmas mammográfiai berendezésre gyűjtenek. Hangkép.
Vita nélküli döntések az év első közgyűlésén
2025. jan. 23.
Közel 20 témát tárgyalt nyilvánosan városunk közgyűlése, további kettőről pedig zárt ajtó mögött határoztak a képviselők a naptári év első testületi ülésén. A tanácskozás során szinte kivétel nélkül egyhangú döntések születtek a Városháza "C" szárnyában, a napirendre került témák nem hoztak vitát.
Éri Jenő kapta a Pro Cultura Intercisae díjat
2025. jan. 23.
Neves képzőművész vehette át a kulturális szféra legrangosabb elismerését a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen az evangélikus templomban szerdán. A 77. Pro Cultura Intercisae díjat Éri Jenő grafikus- és festőművész érdemelte.
Sokaknak segítség a szociális konyha
2025. jan. 22.
Városunk két pontján is működik szociális konyha, amire érezhetően nagy szükség van. A kertvárosi ételosztó pontra látogattunk el, ahol magunk is megtapasztalhattuk, hogy milyen sokan veszik igénybe az ingyenes meleg ételt.
Új JCB markolóval bővült a DVG Zrt. eszközparkja
2025. jan. 22.
Multifunkciós, több munkafolyamatot is megoldani képes markoló áll a város rendelkezésére. Pintér Tamás polgármester személyesen tekintette meg a gépet, amelynek nagy hasznát veszik majd a szakemberek a különféle munkálatok során.