Túl vagyunk az egy hétig tartó rockmaraton első napján, már a kezdés erős volt, nem akármilyen bandák adták egymás kezébe a mikrofont a négy színpad mindegyikén. Mindenkinek a nézését meg a járását a DO kamerája remekül rögzítette, lehet csemegézni.
Remek hangulat fogadott minket tegnap a Rockmaraton első napján. A kínálat parádés volt, mindenki megtalálhatta a fogára való muzsikát legyen az punk, heavy metal, lakossági metál vagy durvább arcletépős zúzás. Két helyi bandának is tapsolhattunk, hiszen a The Morning Star és a Jolly Jackers is színpadra lépett. A tömeg méretéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy igenis van helye városunkban a rockzenének.
Nagyon sokan voltak kíváncsiak a Rózsaszín Pitbull koncertjére, ott igazi fesztiválhangulat volt, a tömeg csordultig megtöltötte a sátrat és végig együtt énekelt a bandával. A Soproni Nagyszínpadon az Omen kezdett, akik hozták a kötelezőket. Ugyanitt a Road zúzott hatalmasat, ami után kifejezetten jól esett a Paddy And The Rats kicsit könnyebb, de annál lendületesebb muzsikája. A stílusban a Jolly-hoz közel álló Paddy együttes elhozta a nap koncertélményét. Bármerre nézhettünk, a megfáradt arcok új erőre kapva kezdtek el táncolni, pörögni.
A rock nagyjai mellett a punk mozgalom követői is nagy dózisban kapták az indítót. A Barackca együttes hamar felspannolta tarajos rajongóit és beindította a Monster Arénát. Maradva az aréna árnyékában, jöttek sorra a szókimondó együttesek. Kovbojok majd a Rózsaszín Pittbull, akik az eredeti, a bandához visszatérő énekesükkel adták elő régi és új számaikat. A közönség együtt élt és mozgott, szinte nem lehetett látni olyat aki ne teli torokból énekelte volna a számaikat.
A Konflikt előtti fő attrakcióként az Auróra vette birtokába a terepet, jó kis hangulatot hoztak a fiatal és a veterán punkok együttes megelégedésére. Kisebb átállás után a Konflikt következett. A frontember Ennio Morricone híres bevonulózenéje után magyarul köszöntötte a Maratonra látogatókat. Majd bele is csaptak a lecsóba, nem kellett sokat várni a ritmusok elérték a kívánt hatást, sőőőőt tuti, hogy sok új rajongót szereztek.
A szervezőknek jár egy ötös a visszaváltható műanyag söröskorsókért, ez más fesztiválokon is divat, jó hogy ide is elhozták és nem horror áron adják, tehát még relikviának is hazavihető a nap végén. Jó a kajafelhozatal is, van hot dog, hamburger, lángos, gyros, de vannak igazi csemegék is, ha valaki arra vágyik: gourmet cuccok vadhús köré gondolva. Távol álljunk tőlünk, hogy bárkit is intézményesített ivásra buzdítsunk, de ez mégis egy fesztivál, ahol lecsúszik pár sör vagy fröccs, egy korsó rum, meg valami erős. A sörért itt ott kicsit sokat kell sorba állni - egy punk srác mondta is mögénk beállva a sorba, hogy ezt nem várja ki, mert mire odakerül kijózanodik - de megéri, mert jó sör, nem a tipikus "egynégyes" Zilahy nedű (valamit visz a víz), hanem rendes SÖR. Fröccs is van bőven, sőt van ahol a borkínálat is széles: a boltokban középpolcos kategóriájától a díjnyertes, igényes hét decis ampullákig bezárólag.
Balhéról nem tudunk, mi nem láttunk se bunyót se komoly szájalást, igaz egy srác kért tőlünk papírzsepit, mert a cimborájának vérzett az orra, de sietve hozzá is tette: "Pedig meg sem vertük".
Jól indult az egy hét, sokan voltunk és csak többen leszünk, ma már jönnek a külföldi húzónevek és nem Boccherini menüetteket fognak játszani hárfán.
