Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Nagyasszonytól Szent Istvánig

Várkonyi Balázs - 2015. augusztus 15. 8:02

Emlékkép. Énekszó jön a dombtetőről. A kis sukorói templomból ősi himnuszunk hangfoszlányai szűrődnek ki: Boldogasszony, Anyánk régi nagy pátrónánk – éneklik az öregek. Nekik ez mélyről, szívből jön.

A régi öregek amúgy ma is hibátlanul tudják a Tantum ergo… latin szövegét,tökéletesen követik a legnehezebb, hajlításokkal és elképesztő ugrásokkal teli egyházi ének dallamsorát. Népi kultúránk tiszteletet érdemlő, utolsó képviselői.

Na és most itt vagyunk, a mában.

Ma a katolikus többség a templomokban Jézus édesanyja, Mária mennybevételére emlékezik. Nagyboldogasszony ünnepét tartja. Mária titulusát a Lányi-kódexben így olvashatjuk: Nagyasszony. Szépséges szó az örök Anyára. A protestánsoknál nem ünnep ez, a Mater Dei számukra nem az üdvtörténet része, de… És ismét egy emlékkép: a kálvinisták fellegvárában, a debreceni Nagytemplomban világi ünnepség zajlik. Az ismert grafikusnő váratlanul felszólítja a jelenlévőket: a Boldogasszony, Anyánk énekkel pecsételjék meg az együttlétet. A reformátusok kicsit feszengnek, persze felállnak, aztán néhányan együtt mondják a többiekkel: „… nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról.”

Skandalum, mondták némelyek ott, akkor, Debrecenben, de nem sokan voltak ők. A többség tudta, mielőtt Kölcsey leírhatta volna azt, hogy Isten, áldd meg a magyart!, már egy jó évszázaddal korábban megszületett a bencés szerzetes, Bonifác atya Boldogasszony-verse. Ez lett a magyarság első néphimnusza. Hogy sokszor együtt énekelték „renegátok” és „őshitűek” (borzasztó a stemplizés…), az a múlttiszteletből fakad. Van, ami áttör egyházi regulán, szokásrenden: a tradíciók megbecsülése.

Nagyasszony napja után nem sokkal következik Szent István ünnepe. Ez is megosztó volt, ma egyre kevésbé. Van persze, akinek végképp megmarad alkotmánynapnak vagy kenyérünnepnek, nem baj, az értékkövetés sok formája lehetséges. A Koppány-hívők különutassága sem sebzi meg az ünnepet, hiszen tudnivaló, a nemzetté válás kezdőpontján az őrálló – az első királyunk. Kultusza össznemzeti azonosságjelző, zárókő. Országalapítóként történelmünkben megkerülhetetlen, legendák hőseként a népi emlékezetből kivakarhatatlan. Ezeréves túlélő.

Egy tanyai öreg, Illés Lipót bácsi látomását jegyeztem föl egyszer. Az álmát. „Estére megnyílott a menny. Augusztus heve felhasította az ég palástját. A tanyabokor belesüppedt a zivatarmagányba. Kibotorkált, beriglizte a kiskaput. Elnézett a falu, a távolban felpúposodó templomsüveg felé. Délelőtt ott volt. Dicsértessék a neved napja, Szent István, mondta magában. Vissza a házba. Csend és sötét. Elbódult. Álmodott. Hol vagy, István király, énekelte a templomi sereggel. Belekondult a harang. És megnyílott menny. Leszakadt az ég. Zuhogott. Szent István jött a lován, a viharban. Csak hozzá. Ezer év nézett szembe az öreggel.”

Lipót bácsi már jó ideje nincs velünk. A tanulság igen: István országában a szent még mindig szent, a haza szeretni való, hagyományaink védendőek, nyelvünk megőrzendő. És a nemzet a nagy népvándorlás ijesztő valósága ellenében is megmentendő.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: a zene hullámhosszán az MMK-ban

DSTV: a zene hullámhosszán az MMK-ban

2024. már. 20.

Újabb jó hangulatú és érdekes programra várta vendégeit az MMK, derül ki a DSTV összegzéséből. Az érdeklődők Kovácsy Gyula sorozatának programján vehettek részt – a nyugdíjas köztisztviselő a Költészet a zenében címmel tartott előadást. Hangkép.

DSTV: a nagy vásár emléke a múzeumban

DSTV: a nagy vásár emléke a múzeumban

2024. már. 17.

Érdekes várostörténeti emléket idézett fel az Intercisa Múzeum a közelmúltban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az 1955-ös nagy tavaszi vásár tétje nem volt kevesebb, mint a település létjogosultságának hangsúlyozása, presztízsértékének növelése. Hangkép.

DSTV: Vibók Ildikó volt a gyermekkönyvtár vendége

DSTV: Vibók Ildikó volt a gyermekkönyvtár vendége

2024. már. 16.

Remek író-olvasó találkozónak adott otthont a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtára, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézményben Vibók Ildikóval találkozhattak a látogatók – az író szakmáját tekintve biológus, rengeteg állatról gondoskodnak otthon a férjével. Hangkép.
 

Triptichon – Esterházy János élete és öröksége a könyvtárban

Triptichon – Esterházy János élete és öröksége a könyvtárban

2024. már. 11.

Különleges történelmi (és dokumentumfilmes) csemegével találkozhatnak az érdeklődők a József Attila Könyvtárban: a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életművével foglalkozó filmet szerdán délután vetítik, majd beszélgetésre várják az érdeklődőket.

DSTV: adonyi egyesület a múzeumban

DSTV: adonyi egyesület a múzeumban

2024. már. 11.

Településtörténeti szempontból is valódi kincseket rejt az Intercisa Múzeum, derül ki a DSTV összeállításából. Az intézmény gyűjtőterületéhez tartozó Adonyból a Vetus Salina Kulturális Egyesület tagjai ismerkedhettek az adonyi leletekkel a napokban. Hangkép.
 

70 éves a Móricz – komoly jubileumi együttműködésre, minifesztiválra is készülnek

70 éves a Móricz – komoly jubileumi együttműködésre, minifesztiválra is készülnek

2024. már. 10.

Nem mindennapi együttműködésre készül a Móricz Zsigmond Általános Iskola, valamint a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D): a Móricz jubileumi évének egyik meghatározó eseménysora lesz az a minifesztivál, amelynek az ICA-D ad otthont május derekán.

DSTV: Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János emléke a könyvtárban

DSTV: Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János emléke a könyvtárban

2024. már. 10.

Különleges kollekcióról tudósít a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban olvasópontot alakítottak ki, amely településünk történetének két jeles személyisége, Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János életét és életművét mutatja be. Hangkép.