Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Nagyasszonytól Szent Istvánig

Várkonyi Balázs - 2015. augusztus 15. 8:02

Emlékkép. Énekszó jön a dombtetőről. A kis sukorói templomból ősi himnuszunk hangfoszlányai szűrődnek ki: Boldogasszony, Anyánk régi nagy pátrónánk – éneklik az öregek. Nekik ez mélyről, szívből jön.

A régi öregek amúgy ma is hibátlanul tudják a Tantum ergo… latin szövegét,tökéletesen követik a legnehezebb, hajlításokkal és elképesztő ugrásokkal teli egyházi ének dallamsorát. Népi kultúránk tiszteletet érdemlő, utolsó képviselői.

Na és most itt vagyunk, a mában.

Ma a katolikus többség a templomokban Jézus édesanyja, Mária mennybevételére emlékezik. Nagyboldogasszony ünnepét tartja. Mária titulusát a Lányi-kódexben így olvashatjuk: Nagyasszony. Szépséges szó az örök Anyára. A protestánsoknál nem ünnep ez, a Mater Dei számukra nem az üdvtörténet része, de… És ismét egy emlékkép: a kálvinisták fellegvárában, a debreceni Nagytemplomban világi ünnepség zajlik. Az ismert grafikusnő váratlanul felszólítja a jelenlévőket: a Boldogasszony, Anyánk énekkel pecsételjék meg az együttlétet. A reformátusok kicsit feszengnek, persze felállnak, aztán néhányan együtt mondják a többiekkel: „… nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról.”

Skandalum, mondták némelyek ott, akkor, Debrecenben, de nem sokan voltak ők. A többség tudta, mielőtt Kölcsey leírhatta volna azt, hogy Isten, áldd meg a magyart!, már egy jó évszázaddal korábban megszületett a bencés szerzetes, Bonifác atya Boldogasszony-verse. Ez lett a magyarság első néphimnusza. Hogy sokszor együtt énekelték „renegátok” és „őshitűek” (borzasztó a stemplizés…), az a múlttiszteletből fakad. Van, ami áttör egyházi regulán, szokásrenden: a tradíciók megbecsülése.

Nagyasszony napja után nem sokkal következik Szent István ünnepe. Ez is megosztó volt, ma egyre kevésbé. Van persze, akinek végképp megmarad alkotmánynapnak vagy kenyérünnepnek, nem baj, az értékkövetés sok formája lehetséges. A Koppány-hívők különutassága sem sebzi meg az ünnepet, hiszen tudnivaló, a nemzetté válás kezdőpontján az őrálló – az első királyunk. Kultusza össznemzeti azonosságjelző, zárókő. Országalapítóként történelmünkben megkerülhetetlen, legendák hőseként a népi emlékezetből kivakarhatatlan. Ezeréves túlélő.

Egy tanyai öreg, Illés Lipót bácsi látomását jegyeztem föl egyszer. Az álmát. „Estére megnyílott a menny. Augusztus heve felhasította az ég palástját. A tanyabokor belesüppedt a zivatarmagányba. Kibotorkált, beriglizte a kiskaput. Elnézett a falu, a távolban felpúposodó templomsüveg felé. Délelőtt ott volt. Dicsértessék a neved napja, Szent István, mondta magában. Vissza a házba. Csend és sötét. Elbódult. Álmodott. Hol vagy, István király, énekelte a templomi sereggel. Belekondult a harang. És megnyílott menny. Leszakadt az ég. Zuhogott. Szent István jött a lován, a viharban. Csak hozzá. Ezer év nézett szembe az öreggel.”

Lipót bácsi már jó ideje nincs velünk. A tanulság igen: István országában a szent még mindig szent, a haza szeretni való, hagyományaink védendőek, nyelvünk megőrzendő. És a nemzet a nagy népvándorlás ijesztő valósága ellenében is megmentendő.

A rovat további hírei: Kultúra

Január 1-jétől ingyenesen hozzáférhető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Január 1-jétől ingyenesen hozzáférhető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Elektronikus Könyvtárban

2025. jan. 02.

Január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető lesz 250 közkinccsé váló mű az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK), ahová az év folyamán további alkotásokat is feltöltenek.

DSTV: Tündér Lala a Bartók színpadán

DSTV: Tündér Lala a Bartók színpadán

2024. dec. 30.

Mozgalmas, színes, impulzív produkcióval folytatódott a bemutatók sora a Bartók Kamaraszínházban, derül ki a DSTV összegzéséből. Szabó Magda prózáját adaptálta a társulat – a Tündér Lala című tanmesét zenés formában vitték színre. Hangkép.

Világsztárok érkeznek a jövő évi debreceni Campus Fesztiválra

Világsztárok érkeznek a jövő évi debreceni Campus Fesztiválra

2024. dec. 27.

A Campus Fesztivál szervezői 2025-ben is világsztárokkal és izgalmas programokkal várják a látogatókat a debreceni Nagyerdőbe - közölte a fesztivál sajtószolgálata hétfőn az MTI-vel.

A Móricztól zengett a nagytemplom

A Móricztól zengett a nagytemplom

2024. dec. 21.

Hagyományos évzáró adventi koncertet adott a Krisztus Király főtemplomban a Móricz Zsigmond Általános Iskola még hétfőn. Óriási volt az érdeklődés, nem véletlenül: az iskola minden tanulója fellépett.

Karácsonyi örömkoncertet ad a Móricz projektkórus

Karácsonyi örömkoncertet ad a Móricz projektkórus

2024. dec. 20.

Generációk együtt, mosolyogva csalogatják a muzsika birodalmába a közönséget az evangélikus templomban szombaton délután. Remek koncertet ígér a repertoár is, a közösség is – jöjjenek, menjünk sokan, mindenkit nagy szeretettel várnak!

Oscar-díj - Tíz kategória szűkített listáit jelentették be

Oscar-díj - Tíz kategória szűkített listáit jelentették be

2024. dec. 20.

Az amerikai filmakadémia tíz díjkategóriában jelentette be azoknak az alkotásoknak a címét, amelyek jelölhetők az Oscarra.

DSTV: lírai muzsika a Kortárs Művészeti Intézetben

DSTV: lírai muzsika a Kortárs Művészeti Intézetben

2024. dec. 18.

Koncerttel folytatta társművészeti sorozatát a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), derül ki a DSTV összegzéséből. Jégbe zárt fájdalom címmel két zeneszerző, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence műveiből hallhattak lírai-szép válogatást a muzsika szerelmesei. Hangkép.