Az október 23-i megemlékezés után ünnepélyes keretek között adták át a Dunaújvárosért Díjat, ami olyan személyeknek,közösségeknek adományozható, akik a városban,a városért alkottak maradandót. Idén Torontáli Elemérné, a Dunaferr iskola és a Digitál együttes kapta az elismerést.
A díjátadóra a Bartók Kamaraszínházban került sor, az ünnepség Cserna Gábor polgármester beszédével kezdődött. "1956. október 23-án egy egész nemzet lázadt fel a sztálinista önkény ellen" -hangzott el Cserna Gábor polgármester ünnepi beszédében, amit azzal folytatott, hogy ma, október 23-án az egész szabad világ fejet hajt Magyarország és a magyarok előtt, saját hőseiként gondol az '56-os szabadságharcosokra. Mint mondta, nálunk nem az számít hősnek, aki másokat győz le, inkább az, aki a sorsot. 1956 hősei bár nem nyerték meg a szabadságért vívott harcot, de bebizonyították, hogy képesek átírni a sors könyvét.
- A szabadság értelme nem pusztán az, hogy ma nincsenek itt a szovjetek, és mi nem vagyunk a KGST foglyai. A szabadság értelme inkább az, amit József Attila tanított, hogy felszabadíthatjuk és felszabadítjuk a saját életünket. Mi rendezzük be, mi döntünk róla önállóan, mások beleszólása nélkül, saját felelősségünkre.
Ezután Cserna Gábor a napjainkban vívott harcokról, a sorsunkat, életünket meghatározó lépésekről beszélt.
- 2010 óta nagy dolgok történtek Magyarországon. A magyar emberek felhatalmazása alapján a kormány úgy döntött, hogy nem élünk tovább a nemzetközi pénzügyi alapok foglyaként. Úgy döntött, hogy segély helyett munkára építjük az életünk. Kimondta, hogy a legnagyobb érték a család, ezért terheit csökkenteni kell. Nemzeti gazdaságpolitikát hirdetett, és úgy döntött, hogy a magyar földet magyar kézben tartja. Úgy döntött, hogy a szakképzés rendszerét alapjaiban változtatja meg, mert egy jól fejlődő gazdaságnak jól képzett szakemberekre van szüksége- mondta a polgármester.
Beszédében a tömeges népvándorlás problémájáról is szólt. Több mint egymillió polgár fejtette ki véleményét a nemzeti konzultációval, a bevándorlási szabályok szigorítását kérték. A kormány felfogása szerint pedig történelmi és erkölcsi kötelességünk megvédeni Európát, Magyarország határait.
- Felelős városvezetőként gondolnom kellett arra, hogy a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság személyi állományából az elmúlt hónapokban nagy számban teljesítettek szolgálatot a magyar államhatár védelmében, és hasonló szolgálatot fognak ellátni a következő időszakban is. Az ő helyettesítésük az itthon maradó állomány feladata. Tekintettel a hazánk iránti elkötelezettségünkre és az ebből fakadó felelősségérzetünkre, a dunaújvárosi rendőrök lelkiismeretes, becsülettel végzett munkájának elismeréseként önkormányzatunk ez év októberi ülésén ötmillió forint támogatást biztosított rendőreink számára. Hazánk csak egy van és azt mindannyiunknak kötelessége megvédeni. Adjon Isten elegendő bölcsességet számunkra, hogy immár szabad európai polgárokként méltók tudjunk lenni 1956 örökségéhez.
Dunaújvárosért Díj
A polgármesteri beszéd után került sor a Dunaújvárosért Díjjal kitüntetettek köszöntésére. Az elismerés azon személyeknek és közösségeknek adományozható, akik a városban, illetve a városért maradandót alkottak, tettek. Idén hárman részesültek Dunaújváros legrangosabb elismerésében: Torontáli Elemérné, a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola, a Digitál együttes.
A Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Dunaújváros legrégebbi, a városkörnyék legnagyobb középiskolája. A hat évtizedes múlt már történelemnek számít, benne nagyon sok emberi sors, szakmai eredmények, hivatástudattal végzett pályafutások. Hatvan év alatt közel tizennyolcezer diák itt kapott bizonyítványt, több mint ezer tanár és oktató segítségével. Az iskola mindig alkalmazkodott a munkaerő-piaci igényekhez, az elmúlt évtizedekben összesen hatvannégy szakmában indított képzést. A város és az iskola tulajdonképpen együtt növekedett, együtt fejlődött. Hazánkban kormányhatározat döntött arról, hogy Dunapentelén kohászati kombinát és egy új város épüljön. Nem sokkal később már a vasmű vezetői azt kérvényezték, hogy az 1955-56-os tanévben 168 fő tanuló képzését szeretnék beindítani. Az intézet megszervezésével a vasmű közvetlenül kívánta megoldani a szakmunkás-utánpótlást. Tulajdonképpen ilyen körülmények és indokok alapján alakult meg a 316. számú Ipari Tanuló Intézet, ahol 1955. szeptember 15-én volt az első tanítási nap. Ma a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola az ország egyik legnagyobb középiskolája, ahol gépészeti, illetve villamos szakmacsoportos és rendvédelmi pályára előkészítő képzés folyik. Az iskola diákjainak száma megközelítően 1200 fő. Országos versenyeken rendszeresen kiváló eredményeket produkálnak az iskola diákjai. A Szakma Kiváló Tanulója Verseny évről-évre a Dunaferr sikereit hozza, a hegesztők, a forgácsolók, a szerkezetlakatosok minden évben ott állnak a dobogón. Kiemelt helyen szerepel a labdarúgás, a kézilabda, de legalább ennyire fontos a mindennapos mozgás is. Az iskola sportegyesülete, a Dunaújvárosi Diák Sportegyesület rendszeresen koordinálja, támogatja a diákság sportéletét. Az iskola tartalmas és aktív kapcsolatot ápol a helyi rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a honvédséggel, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarával. De ugyancsak a legfontosabbak között kell beszélni az ISD Dunaferr, a Hankook Tire, a Ferrobeton, vagy éppen a Hamburger Hungária cégekről. Az iskola az ISD Dunaferr Zrt. jóvoltából az ország egyik legjobban felszerelt tanműhelyében dolgozhat, a tanulók világszínvonalú gépeken sajátíthatják el a választott hivatásuk alapjait. Az iskola együtt él Dunaújvárossal. Rendszeresen szépítik a szemétgyűjtő akcióik során környezetünket, nagy szerepet vállaltak a Muki kismozdony felújítási munkálataiban, vagy éppen a Jószolgálati Otthon udvarán felépített Ability kert létrehozásában. Diákok egy csoportja a közelmúltban infúzióállványokat készített és szerelt fel a Szent Pantaleon Kórház belgyógyászatára, de a tavalyi karácsonyi főtér díszítésében is kreatívan részt vettek, hiszen számos különböző látványelemet készítettek.
Torontáli Elemérné, Anna néni 1927. június 08-án született Mátészalkán. Szabónak, majd varrónőnek tanult, de nem fejezhette be az iskolát, mert kitört a II. világháború, és őt is deportálták a családjával és a főnökével együtt. Szörnyű borzalmakon ment keresztül, a varroda dolgozói közül végül csak ő tért vissza. Leipzig mellől, májusban sikerült elszöknie a Junkers repülőgépgyárból. Anna néni 18 éves volt, amikor felszabadult. Árván maradtak, a zsidó szövetség összegyűjtötte, és Pestre vitte őket. A későbbiekben ott ismerkedett meg a férjével, akivel 48 évet éltek együtt. Miután férjhez ment Dunaújvárosba költöztek, és itt kezdtek új életet. Anna néni bölcsödében kezdett el dolgozni és rövidesen lakást is kaptak. Három gyermekük született. Mivel az egyik lánygyermeke sokat betegeskedett elhatározta, hogy kiváltja az ipart. 1957 februárja óta folyamatosan dolgozik, és közben mindig alkalmazkodott ahhoz, amit a kor megkövetelt. A már majdnem 60 év alatt rengetegen megismerték és megszerették őt Dunaújvárosban, Anna néni pedig közel a 90 esztendőhöz is töretlen lelkesedéssel és hittel végzi munkáját, mellyel mindenki elégedett, a törzsvásárlók vissza-, visszajárnak hozzá. Fürdőruha, kötött holmi javítás, átszabás, nadrágfelhajtás, gomblyukazás, gombbehúzás ringlizés, patentozás, cipzárkocsi csere – áll a névjegyén, de valójában egy jó szót, kedves mosolyt is kap mindig, aki a problémájával Anna nénihez fordul. Egy, a közelmúltban megjelent újságcikkben így fogalmaz: „Igyekszem becsületesen, jól dolgozni, hogy jó hírnevem legyen. A munkámmal az embereken segítek és ez rám is visszahat. Segíteni kell az embertársainkat! Mi anno ezt tanultuk az iskolában. A zsidóiskolába, ahová jártam, be kellett vinnünk a kinőtt ruhát, a gazdagabb vitte a szegényebbnek az uzsonnát, mert már akkor azt tanították, nem tudhatjuk, mikor szorulunk mások segítségére.” Anna néni maga a történelem, tisztes koránál csak élettapasztalata, bölcsessége nagyobb, már csak ezért is megszívlelendő minden tanácsa. Éppen ezért Anna néni is megírta röviden emlékeit, gondolatait. De emléket állít a régi mestereinek is, akiktől a precíz, pontos munka becsületét tanulta meg, s akik nélkül gyökértelen fának hat az ember.
A Digitál Együttes alapítója és vezetője Horváth János, aki nagyapjával Horváth János hárfaművésszel számos fellépésen szerepelt. Középiskolai évei alatt koncertezett rock zenészként az Exodus, majd az országosan is ismert Hangár együttessel. A Digital együttes 1985 szeptemberében alakult Tamásiban. Dunaújvárosba 1988-ban érkezett katonaként, ami igazi áttörést jelentett Horváth János életében, hisz a város akkori pezsgő zenei világa teljesen magával ragadta a Digitál együttest. 1989-ben a Mezőföld étteremben tartott zenészbálon nyújtott kimagasló produkciójuk hívta fel a helyi sajtó és a TV figyelmét a zenekarra. Közel 40 formáció közül kitűnt energikus, vidám és sokszínű zenéjével. Ekkor dőlt el végérvényesen, hogy a zenekar székhelye Dunaújváros lesz. A kilencvenes évektől az együttes szinte a város összes éttermében és szabadidő központjában fellépett. Hosszú évek óta állandó támogatója a beteg, illetve sérült gyerekekért tartott jótékonysági rendezvényeknek, valamint oktatási intézmények segítésében is részt vesznek. A zenekar több hírességet is kinevelt az évek során, úgy mint Bayer Friderika, Szabó László a Deák Bill Blues Band billentyűse, valamint Horváth Tamás napjaink országosan elismert előadója. A Digitál együttes számos alkalommal öregbítette városunk jó hírnevét, hiszen nagy sikert aratott Svájcban, Szlovákiában, Erdélyben, Vajdaságban, Ausztriában, és Olaszországban is. A zenekar vezetője és Szűcs Antal Gábor által alapított Mediterrán Duó megközelítően 6 éve alakult, több városi koncerten nyújtott maradandó élményt a közönségnek. Horváth János szólólemeze 2014-ben jelent meg, amelyben Shadows dalok mellett világslágerek dallamai csendülnek fel gitáron. Ez évben adták ki Molnár Zoltánnal közös lemezüket „Legyen szép az élet” címmel, melyben Horváth János szerzőként szerepel. A mindig aktív és ambiciózus zenekar ez év augusztusában ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A dunaújvárosiak méltán lehetnek büszkék a Digitál Együttes sikereire, akik egyúttal példát is mutatnak a zene iránt fogékony tehetségek számára.
A díjazottak tiszteletére a Dunaújvárosi Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola hármasa, Tótin Katalin zongorán, Tótin István fagotton, míg Tótin Szilvia fuvolán játszott.
A hagyományoknak megfelelően, az október 23-i megemlékezés után ünnepélyes keretek között adták át a Dunaújvárosért Díjakat. Az elismerés azon személyeknek és közösségeknek adományozható, akik a városban, illetve a városért maradandót alkottak, tettek. Idén hárman részesültek Dunaújváros legrangosabb elismerésében: Torontáli Elemérné, a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola, a Digitál együttes.
