Mindenkinek lehet fedél a feje fölött
Elérkeztek a hosszú, hideg, őszi éjszakák, ilyenkor többször gondolunk az otthontalanokra, mint mondjuk egy kellemes júniusi délutánon. Kissné Fekete Évával, az Útkeresés Segítő Szolgálat intézményvezetőjével beszélgettünk a hajléktalanok ellátásáról, helyzetükről és kilátásaikról.
Kissné Fekete Évával, az Útkeresés Segítő Szolgálat intézményvezetőjével beszélgettünk a hajléktalanok ellátásáról, helyzetükről és kilátásaikról. Ehhez az önkormányzati intézményhez tartozik a Kandó Kálmán téri Hajléktalan Ellátó Centrum.
- Sokaknak csak télen jut eszébe, milyen nehéz lehet a hajléktalanoknak, ha például leesik az első hó, de a nyári nagy meleg is ugyanolyan veszélyes tud lenni. Nyáron is ugyanúgy tele vannak a szállások, mint télen, vagy csak alig vannak kevesebben. Aki nagyon nem akar igénybe venni ilyen intézményi szolgáltatást, az télen se, se nyáron nem szeretne bejönni a szállóra. Ők keresnek maguknak egy szerszámtárolót, vagy garázst, egy kiadandó, távolabb eső hétvégi házat, vagy egy vidéki lakatlan házat, amit kiadnak neki őrzésre – osztja meg tapasztalatait Kissné Fekete Éva.
De vajon miért idegenkednek az ellátás igénybevételétől - tettük fel a kérdést az intézményvezetőnek -, hiszen sokunknak az első, ami eszébe jutna, ha utcára kerülnénk, hogy fedelet keressünk a fejünk fölé és segítséget kérjünk.
- Mindenkinek más az indok, legtöbbször azért, mert kirekesztődtek a rendszerből, a saját elvárásaik, törvényeik szerint élnek és alakítottak ki maguknak egy életritmust, ami már nem alkalmazkodik egy intézményi ellátáshoz. Az is előfordulhat, hogy fél az előítéletektől, vajon mit szólna egy munkáltató, ha a lakcíméhez a hajléktalanszálló van beírva. Nyáron több a munkalehetőség az építőiparban, mezőgazdaságban, ezért ilyenkor az állandó látogatók közül sokan elmennek hosszabb időszakokra, akár két-három hónapra is. Munkát vállalnak, esetleg szállást is kapnak, aztán amikor jön a hideg, visszajönnek hozzánk.
A Hajléktalan Ellátó Centrum három egységből áll. A földszinten a harminc férőhelyes nappali melegedő 8-16 óráig van nyitva. Főleg azok veszik igénybe, akik az utcán élnek. Itt kaphatnak postacímet, be lehet jelentkezni, moshatnak, fürödhetnek, tisztálkodhatnak. Ételhez és italt kapnak, főként zsíros kenyér és tea várja őket. 17 órától fogadják az érkezőket az éjjeli menedékhelyre. Ez negyvenöt férőhelyes, de bővíthető, a hideg időben senki nem marad az utcán. Ők is fürödhetnek (ha szükséges, akkor szappant, törölközőt, borotvát is kapnak), étkezhetnek, moshatnak és tévézhetnek. A három-ötfős szobákban műbőrbevonatos matracokon tudnak aludni, amiket minden nap fertőtlenítenek. A második emelet az átmeneti szálló. Ott ketten laknak egy szobában. Ez inkább már munkásszálló jellegű, napi egy tál meleg étellel, rendes ággyal, szekrényekkel, ágyneművel, de ez már fizetős. Egy kritérium van, kétszer egy évig lehet igénybe venni. Kissné Fekete Éva elmondta, itt segítenek talpra állni a nehéz helyzetbe kerülőknek, hogy tovább élhessék életüket.
- A Hajléktalanokért közalapítvány, ami az állam közalapítványa, minden évben hirdet programokat a téli kríziskezelésre. Ebben az évben három pályázatunk fut. Az egyik az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódik, százötvenkilenc ezer forintot kaptunk. Ezeken alapvető gyógyszereket, vitaminkészítményeket, fertőtlenítőket, kötszereket és alap tisztasági csomagokat tudunk vásárolni. Egy másik pályázaton több, mint hatszázezer forintot nyertünk, ezt az éjjeli menedékhelyen kiosztott vacsorákra fordítjuk. A pályázati pénzből tudunk az étkeztetés szempontjából kiemelt hónapokban (november-március) mást is venni, mint a zsíros kenyér vagy a vajas kenyér, például májkrémet, konzerveket, savanyút, szalonnát, vagy kolbászt. A harmadik pályázaton kilencvennégyezer forintot kaptunk tárgyi eszköz beszerzésre, így le tudjuk cserélni a mosógépet és a centrifugát, ami nálunk eléggé fogyóeszköz a nagy igénybevétel miatt - mondta az intézményvezető.
Arról is beszélt, hogy hetente kétszer megy ki a szállóra az orvos, de a legtöbb látogatójuknak saját körzeti, háziorvosa van, akihez fordulni tudnak krónikus betegség esetén, vagy ha állandó gyógyszerre van szüksége. A szállón gyakran csinálnak egészségügyi felméréseket.
- Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nő a fiatalok, a harminc év alattiak aránya, már 25 százalék felett van. Az ő iskolai végzettségük leggyakrabban csak a nyolc általános, mert a következő iskolát már nem fejezik be. Leggyakrabban egy gyermekvédelmi intézményből kerültek ki, ahol korábban állami gondozásban voltak, akár nevelőszülőknél, akár otthonban, de nagyon rossz irányba szocializálódtak. Egyébként a hajléktalanok többsége szerzett valamilyen szakképzettséget, csak a közvélemény gondolja, hogy mindegyikük tudatlan és iskolázatlan. Legtöbbjük 40-50 év körüli elvált, szakmunkás férfi. Városunkban három-négyszáz hajléktalan élhet, ez arányaiban sem nem több, sem nem kevesebb, mint más városokban - tette hozzá Kissné Fekete Éva.
Az intézményben sok figyelmet fordítanak a közösségi programokra is. Havonta filmvetítést rendeznek. A Csupaszív színtársulat tizenhárom tagja jelenleg is gyakorol, hogy a Hófehérke és a hét törpe című paródiájukat előadhassák a novemberi Szociális munka napja alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségen, amelyen tavaly is nagy sikerük volt.
A rovat további hírei: Közélet
Folyamatos együttműködésben a fejlődésért
2025. júl. 24.
Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Az energiaválság több dologra rávilágított
2025. júl. 23.
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
"... jó a gyereknek, jó a mamának és a papának"
2025. júl. 23.
Dunaújvárosban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell messzire mennünk, ha kikapcsolódásra vágyunk. Olyannyira nem, hogy a nyári melegben számos lehetőség áll a rendelkezésünkre: működik az élményfürdő, nyitva az uszoda, elérhető a szabadstrand.
Gyászol a város, elhunyt Almási Zsolt
2025. júl. 22.
A város hivatalos honlapján látott napvilágot a megrendítő hír az első szabadon választott polgármester, Dunaújváros díszpolgára haláláról. Nyugodjék békében! A nekrológ mellett Pintér Tamás polgármester személyes hangú búcsúját is közöljük.
DSTV: tájékoztató a pályázatokról
2025. júl. 22.
A beszámoló már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy az Európai Unió által finanszírozott pályázatokról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Mint hangsúlyozta, ezek a források kulcsfontosságúak a város jövője szempontjából.
Városi vadvirágos parcella: az élő példa
2025. júl. 20.
Visszatérő téma hasábjainkon a városi közterek „visszavadításának” gondolata – ezúttal egy, pontosabban rögtön kettő kertvárosi példával szolgálunk. A kiégett gyepes területekkel szemben valódi alternatívát kínál a biodiverz, vadvirágos parcella – máris mutatjuk, hogyan.
Vasmacskák – összefogás a gyári kolóniákért
2025. júl. 19.
Mindig is tudni lehetett, hogy a vasmű területén kolóniákban élnek macskák – gondozásukat az ott dolgozók önkéntesen vállalták. Ellátták őket élelemmel, a szerencsésebbek otthonra is találtak a vasműsök között, a kevésbé szerencsések pedig a gyár területén éltek. A tömeges elbocsátással az négylábúak sorsa kilátástalannak látszik – ám van valaki, aki igyekszik megtalálni a megoldást.