Mindenkinek lehet fedél a feje fölött

Kissné Fekete Évával, az Útkeresés Segítő Szolgálat intézményvezetőjével beszélgettünk a hajléktalanok ellátásáról, helyzetükről és kilátásaikról. Ehhez az önkormányzati intézményhez tartozik a Kandó Kálmán téri Hajléktalan Ellátó Centrum.

- Sokaknak csak télen jut eszébe, milyen nehéz lehet a hajléktalanoknak, ha például leesik az első hó, de a nyári nagy meleg is ugyanolyan veszélyes tud lenni. Nyáron is ugyanúgy tele vannak a szállások, mint télen, vagy csak alig vannak kevesebben. Aki nagyon nem akar igénybe venni ilyen intézményi szolgáltatást, az télen se, se nyáron nem szeretne bejönni a szállóra. Ők keresnek maguknak egy szerszámtárolót, vagy garázst, egy kiadandó, távolabb eső hétvégi házat, vagy egy vidéki lakatlan házat, amit kiadnak neki őrzésre – osztja meg tapasztalatait Kissné Fekete Éva.

De vajon miért idegenkednek az ellátás igénybevételétől - tettük fel a kérdést az intézményvezetőnek -, hiszen sokunknak az első, ami eszébe jutna, ha utcára kerülnénk, hogy fedelet keressünk a fejünk fölé és segítséget kérjünk.
- Mindenkinek más az indok, legtöbbször azért, mert kirekesztődtek a rendszerből, a saját elvárásaik, törvényeik szerint élnek és alakítottak ki maguknak egy életritmust, ami már nem alkalmazkodik egy intézményi ellátáshoz. Az is előfordulhat, hogy fél az előítéletektől, vajon mit szólna egy munkáltató, ha a lakcíméhez a hajléktalanszálló van beírva. Nyáron több a munkalehetőség az építőiparban, mezőgazdaságban, ezért ilyenkor az állandó látogatók közül sokan elmennek hosszabb időszakokra, akár két-három hónapra is. Munkát vállalnak, esetleg szállást is kapnak, aztán amikor jön a hideg, visszajönnek hozzánk.

A Hajléktalan Ellátó Centrum három egységből áll. A földszinten a harminc férőhelyes nappali melegedő 8-16 óráig van nyitva. Főleg azok veszik igénybe, akik az utcán élnek. Itt kaphatnak postacímet, be lehet jelentkezni, moshatnak, fürödhetnek, tisztálkodhatnak. Ételhez és italt kapnak, főként zsíros kenyér és tea várja őket. 17 órától fogadják az érkezőket az éjjeli menedékhelyre. Ez negyvenöt férőhelyes, de bővíthető, a hideg időben senki nem marad az utcán. Ők is fürödhetnek (ha szükséges, akkor szappant, törölközőt, borotvát is kapnak), étkezhetnek, moshatnak és tévézhetnek. A három-ötfős szobákban műbőrbevonatos matracokon tudnak aludni, amiket minden nap fertőtlenítenek. A második emelet az átmeneti szálló. Ott ketten laknak egy szobában. Ez inkább már munkásszálló jellegű, napi egy tál meleg étellel, rendes ággyal, szekrényekkel, ágyneművel, de ez már fizetős. Egy kritérium van, kétszer egy évig lehet igénybe venni. Kissné Fekete Éva elmondta, itt segítenek talpra állni a nehéz helyzetbe kerülőknek, hogy tovább élhessék életüket.

- A Hajléktalanokért közalapítvány, ami az állam közalapítványa, minden évben hirdet programokat a téli kríziskezelésre. Ebben az évben három pályázatunk fut. Az egyik az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódik, százötvenkilenc ezer forintot kaptunk. Ezeken alapvető gyógyszereket, vitaminkészítményeket, fertőtlenítőket, kötszereket és alap tisztasági csomagokat tudunk vásárolni. Egy másik pályázaton több, mint hatszázezer forintot nyertünk, ezt az éjjeli menedékhelyen kiosztott vacsorákra fordítjuk. A pályázati pénzből tudunk az étkeztetés szempontjából kiemelt hónapokban (november-március) mást is venni, mint a zsíros kenyér vagy a vajas kenyér, például májkrémet, konzerveket, savanyút, szalonnát, vagy kolbászt. A harmadik pályázaton kilencvennégyezer forintot kaptunk tárgyi eszköz beszerzésre, így le tudjuk cserélni a mosógépet és a centrifugát, ami nálunk eléggé fogyóeszköz a nagy igénybevétel miatt - mondta az intézményvezető.

Arról is beszélt, hogy hetente kétszer megy ki a szállóra az orvos, de a legtöbb látogatójuknak saját körzeti, háziorvosa van, akihez fordulni tudnak krónikus betegség esetén, vagy ha állandó gyógyszerre van szüksége. A szállón gyakran csinálnak egészségügyi felméréseket.

- Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nő a fiatalok, a harminc év alattiak aránya, már 25 százalék felett van. Az ő iskolai végzettségük leggyakrabban csak a nyolc általános, mert a következő iskolát már nem fejezik be. Leggyakrabban egy gyermekvédelmi intézményből kerültek ki, ahol korábban állami gondozásban voltak, akár nevelőszülőknél, akár otthonban, de nagyon rossz irányba szocializálódtak. Egyébként a hajléktalanok többsége szerzett valamilyen szakképzettséget, csak a közvélemény gondolja, hogy mindegyikük tudatlan és iskolázatlan. Legtöbbjük 40-50 év körüli elvált, szakmunkás férfi. Városunkban három-négyszáz hajléktalan élhet, ez arányaiban sem nem több, sem nem kevesebb, mint más városokban - tette hozzá Kissné Fekete Éva.

Az intézményben sok figyelmet fordítanak a közösségi programokra is. Havonta filmvetítést rendeznek. A Csupaszív színtársulat tizenhárom tagja jelenleg is gyakorol, hogy a Hófehérke és a hét törpe című paródiájukat előadhassák a novemberi Szociális munka napja alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségen, amelyen tavaly is nagy sikerük volt.