Magyarul szólván…
Sokakat meglephetett az 1847-ben, Pozsonyban keltezett hírlapi tudósítás arról, hogy V. Ferdinánd király a rendi országgyűlést magyarul nyitotta meg.
A Habsburg-Lotaringiai ház jelesei ugyanis nem voltak híresek magyarnyelv-tudásukról. Az uralkodói erényekben amúgy cseppet sem bővelkedő Ferdinánd ebben kivétel volt – a magyar mellett egyébként öt másik nyelven beszélt tökéletesen. És pártolta, hogy a törvénykezésben, a közhivatalokban és az oktatásban az anyanyelv érvényesüljön. Kézjegye törvényesítette az erről szóló döntést.
„Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:
1.§ Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.”
Így kezdődik az 1844. évi II. törvénycikk, amelynek megszületése épp a mai naphoz kötődik: azon év november 13-án fogadta el a T. Ház. Korszakos jelentőségű volt. Törvények és királyi rendeletek, kancelláriai és helytartótanácsi leiratok, ítélőszéki határozatok eztán csak magyarul születhettek. Minden hatóságnál és valamennyi közoktatási intézményben kötelező lett a magyar szó. Mindez nagy hatással volt a tudásmonopóliumban megtestesülő kiváltságok csökkentésére és a nemzeti tudat erősítésére.
A mai napon egyébként kultúrhistóriánk egy, a magyar nyelvért és műveltségért rendkívül sokat tett honfitársunk születését jegyzi. Száznegyven éve, 1875. november 13-án látta meg a napvilágot Klebelsberg Kuno. A fehérvári cisztereknél érettségizett fiatalember Pesten jogot tanult és államtudományi doktorátust szerzett. Kivételes tehetségét a konzervatív nemzeti politika felfedezte. Kultuszminiszter lett. Egy évtizedes működése alatt korábban elképzelhetetlen fejlődésen ment keresztül a közoktatás. A népiskolai rendszer általánossá válását az ország Klebelsberg grófnak köszönhette, az arisztokratánk, aki a népi kultúra felétlen tisztelője és támogatója volt.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: bábelőadás a Bartók repertoárján
2024. okt. 05.
Az álomlátó fiú című produkcióval folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A zenés bábelőadás 6 éves kortól ajánlott, de a darab alkotói felnőtteknek is szánják – érett fejjel is tanulságos a történet. Hangkép.
Múltidéző és jövőbe mutató a Magyar Papírmúzeum új időszaki kiállítása
2024. okt. 03.
A Magyar Papírmúzeumban új kiállítás csalogatja a vendégeket. Az intézmény időszaki bemutatója az egykori dobozgyárnak állít emléket, illetve a látogatók megcsodálhatják lézervágott papír művészi alkotásait is.
DSTV: a régi játékok világa
2024. okt. 03.
A csengős mozdony lett a hónap műtárgya az Intercisa Múzeum sorozatában, derül ki a DSTV összegzéséből. A riport a régi játékok világába repít – ami pár évtizede még a gyerekszobák féltett kincse volt, mára a múltról mesél a múzeumban. Hangkép.
Ünnepeljük együtt a zene világnapját!
2024. szep. 30.
Hol másutt, a Sándor Frigyes Zeneiskolánál! Az ünnepi invitációt az intézmény tolmácsolta, a koncerttel és közös jelképes növényültetéssel körített eseményt kedden délután rendezik.
Színes kínálattal csatlakozik az országos programhoz a József Attila Könyvtár
2024. szep. 28.
Az Országos Könyvtári Napok helyi rendezvényeit tartják a József Attila Könyvtárban: előadásokkal, kiállítással, mesével, játékkal készül az intézmény szeptember 30. és október 6. között, azaz jövő hétfőtől vasárnapig. Találkozzunk a könyvtárban!
DSTV: elkezdődött a színházi évad
2024. szep. 24.
Az intézményi tradíciókhoz híven társulati üléssel startolt a szezon a Bartók Kamaraszínházban, derül ki a DSTV összegzéséből. A nagy sikerre tekintettel három produkciót is műsoron tartanak, az évad terveiben hét új bemutató szerepel. Hangkép.
DSTV: koncerttel startolt a tanév
2024. szep. 23.
Minden visszatért a régi kerékvágásba a nyári szünet után a Sándor Frigyes Zeneiskolában, derül ki a DSTV összeállításából. A növendékek megkapták az az órarendjüket, elkészültek a beosztások, kezdődött a tanév – méghozzá egy nem különleges koncerttel! Hangkép.