Római kori kőtár és fürdő - A világörökség felé?
A világörökség része lehet városunk is azzal a turisztikai fejlesztéssorozattal, amely a limes, vagyis a római korban megépített szárazföldi határvonal mentén lévő településeket köti össze.
Az Intercisa Castrum erődítményeként, Duna parti őrhelyeként vonult be a helyi történelembe. A város főépítészével, Szabó Imrével arról beszélgettünk, hogyan lehet hasznosítani turisztikai szempontból ezt az örökséget.
-A római korban itt egy légiónak volt a központja. Ilyen erődítmények voltak a Duna mentén sorban: Annamátia (Baracs), Lussonium (Paks), északra pedig Campóna (Nagytétény), amiről ugye bevásárlóközpontot is elneveztek. Ezek az erődítmények sorban, viszonylag szabályosan épültek meg. A mi, városi értékünk esetében jelenleg az a feladat, hogy turisztikai szempontból egy olyan különleges tematikájú útvonalat hozzunk létre a limes kapcsán, amelyen a korabeli értékeket, római kori tárgyi emlékeket be lehet mutatni, esetenként megtekinteni. Ez egy fejlesztéssorozat, egységesen kezelve abban az esetben, ha a világörökség része lesz a limes. Csúnya, ám mai kifejezéssel élve, akkor az egy brand lesz. Olyan eszmei érték, amire felfigyel az ember, s akkor nálunk, Dunaújvárosban is létre lehet hozni világörökségi helyszínt.
Van egy jól feltárt Castrumunk, ám a feltárás ellenére csak a szakembereknél bír nagy jelentőséggel a bemutatása. A nagyközönség számára a helyszín fejleszthető pont lehet minden tekintetben, amely a turizmust, abban pedig a történelmi élménytúrákat veszi célba.
-Teljesen egyértelmű, hogyha Dunaújvárosban is szeretnénk előállni egy ilyen jellegű fejlesztéssel, akkor a római kori történelmi tematika bemutatása növelhető, hogy még vonzóbbá váljék a térség. Szükséges volna olyan fejlesztést csinálni a kőtár területén, ahol jobban bemutatható volna a kor. Ez egy kiváló adottságú helyszín, ami látogatóközpont létrehozását is megengedné, hogy ne csak a földalatti látványvilágot szemlélhessék. A fontosabb, kiállított köveket lehetne megjeleníteni, vagy például másolatokat azokról is, amelyek a Nemzeti Múzeumban vannak. Egy ilyen központnak oktatási jellegűnek is kell lennie, vagy olyan, a kor szellemét megidéző tárgyi emlékek sora, amelyek nem kötődnek szorosan az itt találhatók közé, de színesek, értelmezhetővé teszik a kort. Rendszeres programokat, szerepjátékokat, római kori lakomákat, és helyi lokálpatrióták közreműködését is be lehetne építeni a fejlesztésbe. Turisztikai szempontból így tehetnénk vonzóbbá.
A város pályázati lehetőségekkel kíván élni. Mivel a Castrum területe, a régészeti park állami tulajdonban van, ezért nem az önkormányzati tulajdonra használatos TOP-forrásokat veheti igénybe, hanem a GINOP-forrásokat, amely vállalkozásoknak, egyesüléseknek, szolgáltatóknak szól. Következésképpen, olyan hálózati turisztikai fejlesztés eleme tud lenni Dunaújváros, ami számol a más városokban, hasonló látogatóközpont elkészítésével. A Magyar Limes Szövetség feltérképezte, elkészítette ezt a tervet, amelyben városunk is benne van. Minden településnek meg kell adnia a maga elképzelését, a konkrét fejlesztési tervet. Ahogy a főépítész hangsúlyozta, mindezt a szocreál építészeti örökség és a pentelei hagyományok már meglévő kereteibe illesztve képzelik el.
A rovat további hírei: Kultúra
ICA-D: kortárs zenei est
2025. nov. 06.
Új sorozat első állomására várják a komolyzene iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézetben pénteken délután. Hallott már élőben kortárs csellózenét? Itt a remek alkalom!
Eredményes betűvetők – díjátadó a gyermekkönyvtárban
2025. nov. 04.
Ünnepélyes, író-olvasó találkozóval egybekötött eredményhirdetéssel ér véget a SZÓforgató – BETŰvető 2025 elnevezésű játékos sorozat a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtárában.
Írás a löszfalon – Egresi Zsuzsa emlékére
2025. nov. 03.
Egresi Zsuzsára, Dunaújváros rendkívüli képzőművészére emlékeztek a József Attila Könyvtárban még múlt csütörtökön délután. Rézkarcai és grafikái mellett versei is szerves részét képezték az eseménynek – az Írás a löszfalon című kötetéből válogattak írásokat, ezzel is megidézve a művésznő szellemét.
DSTV: Feltóti Sándor emlékezete
2025. okt. 31.
Rendhagyó bemutatót láthatnak a Rosti iskola vendégei, idézi fel a DSTV összeállítása. A Tantermi tárlatok a Rostiban sorozat keretében a 2023-ban elhunyt költő, fotós, tanár, Feltóti Sándor alkotásaiból válogattak össze páratlan kiállítást. Hangkép.
DSTV: egy orvos oltára a múzeumban
2025. okt. 29.
Időről-időre érdemes felkeresni az Intercisa Múzeum hivatalos oldalát, derül ki a DSTV összegzéséből. A szakemberek érdekes történelmi emlékek történetét dolgozzák fel – dr. Szabó Antal Tibor régész-muzeológus legutóbb "egy orvos oltáráról" mesélt. Hangkép.
"Írás a löszfalon" – Egresi Zsuzsa emlékére
2025. okt. 27.
Kötetének címét kölcsönözve szervez emlékezést Egresi Zsuzsa dunaújvárosi képzőművészre a József Attila Könyvtár – méghozzá az elhunyt alkotó versei, művei, barátai visszaemlékezései tükrében csütörtökön délután.
DSTV: Szoborváros V.
2025. okt. 24.
Újabb érdekes epizóddal folytatódott a DSTV köztéri szobrokat ismertető városjáró sorozata. A Szoborváros című magazin V. epizódjában két, a Béke téren található köztéri alkotást mutatnak be Hodik Mónika történész-muzeológus közreműködésével. Hangkép.











