Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 01. Hugó
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Szelektív hulladékgyűjtés - "Nem érett meg erre a társadalom"

Közélet
szelektív hulladékgyűjtés
szemét
környezetvédelem

facebook megosztás

doszerk - 2015. nov. 09., 15:28

A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Vonzó jövőkép, hogy a hulladék felhalmozódását úgy akadályozzuk meg, hogy erőforrásként újrahasznosítjuk – ám hazánkban ez csak a nagyon távoli jövő.

A Hulladék Munkacsoport (Humusz) Nulla Hulladék konferenciáján a résztvevők betekintést nyerhettek abba, mi az, ami a magyar mindennapoktól még távoli, ugyanakkor a fenntartható jövő nagyon fontos része.

A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Az önbevallás alapján a lakosság fele gyűjti így a szemetet, ám a kukákban már csak a hulladék 5–8 százaléka kerül szelektíven – mondta Graczka Sylvia, a Humusz elnöke.

Nem ez az egyetlen gond azzal, ahogyan ma a hulladékgazdálkodás működik. A rezsicsökkentés okozta bevételkiesésért nem kapnak kárpótlást a közszolgáltatók, noha emiatt összesen évi 150 milliárd forint a bevételkiesés, ráadásul meglehetősen sokan egyszerűen nem fizetnek szemétdíjat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a konferencia első napján tartott előadásában 15–20 százalékra tette az arányukat. Bár ez a díj nem folyik be ténylegesen, az áfát meg kell fizetniük a szolgáltatóknak ezután az összeg után is. Nem tudnak átállni a korszerűbb, méréses hulladékelszállítási módszerre sem, melyben a szemét mennyisége után fizetne mindenki, nem pedig egységes díjat. 'Nem érett meg erre a társadalom. Az erdőbe kerülne a szemét, a ganédombra' – mondta Schmidt Jenő.

 

Kevés amit teszünk

Ha a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállását nézzük, akár jól is mehetne minden. Az Eurostat adata szerint a magyarok 96 százalékának fontos a környezetvédelem, ám 77 százalék nem tartja magát elég tájékozottnak e téren, és 19 százalék tartja csak kiemelt fontosságúnak a természeti erőforrások kihasználását. A levegőminőséggel és a hulladékhelyzettel gond van a magyarok nagyjából fele szerint, ám cselekvésre kevesen szánjuk el magunkat. A magyaroknak 30 százaléka tett már valamit a reklámújságok és egyéb levélszemét ellen, és 48 százalék figyel kimondottan arra, hogy túlcsomagolt áru ne kerüljön a bevásárlókosarába.

Elavult elvek

A magyar hulladékkezelési modell a 20. századot idézi, amikor még a hulladéképítők és -lerakók jelentették a megoldást. 'Égetéssel is csak pazarlunk, a valós érték öt százalékának megfelelő energiát tudunk kinyerni' – mondta a konferencián Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója. A 21. században az erőforrás-gazdálkodás és a nulla hulladék elve az uralkodó. Ha jól kezeljük a hulladékot, erőforrássá válik, fokozatosan pedig el lehet jutni a hulladéktermelés megszüntetéséig is.

'Amit termelünk, az legyen biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható. A szelektíven gyűjthető, újrahasznosítható és komposztálható szemét nem kerülhet égetőbe, és meg kell állítani például a felesleges élelmiszerhulladék keletkezését' – tette hozzá Joan Marc Simon.

Akarat van a váltásra, ezért is készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részeként egy 2020-ig szóló megelőzési program. Eszerint a hulladékgazdálkodásban a megelőzés lesz a legfontosabb, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást is megelőzve, az ártalmatlanítást sorolva leghátrébb az eljárásokban. Az idő szorít: 2020-ra 70 százalékos újrafelhasználási rátát kell elérniük az uniós tagállamoknak.

A Humusz szerint azért vannak pozitívumai is a jelenlegi rendszernek. Ilyen például az újrahasznosítás sokféle formája, bár ezekre valószínűleg anyagi okokból kényszerülnek sokan. Kezd kialakulni a helyi termékek kultusza is, a műanyag zacskók jelentősen visszaszorultak a termékdíj bevezetése miatt, ráadásul a házhoz menő rendszerre átállva zajlanak komposztálási programok, és elhagyott lerakóknál is működik rekultivációs program.

Ám van bőven javítanivaló is: differenciált szemétdíjat, a háztartási hulladék elemzését, szemléletformálást, több betétdíjas csomagolást, az égetés visszaszorítását is elvárnák többek közt.

-OPH-

A rovat további hírei: Közélet

Szegedre szállították az első Magyarországon született indiai orrszarvút

Szegedre szállították az első Magyarországon született indiai orrszarvút

2020. aug. 19.

Az Európai Fajmegőrzési Program döntése alapján a Nyíregyházi Állatparkból a Szegedi Vadasparkba helyezték át az első Magyarországon született indiai páncélos rinocéroszt (Rhinoceros unicornis).

Kampány indult a nemzeti parkok népszerűsítésére

Kampány indult a nemzeti parkok népszerűsítésére

2020. aug. 19.

Magyarország nemzeti parkjainak népszerűsítése érdekében kampányt indított az Agrárminisztérium (AM) megbízásából az Agrármarketing Centrum (AMC) a nemzeti parki igazgatóságok szakmai koordinálása mellett.

A GVI elemzése szerint sok céget megroppantott a járvány

A GVI elemzése szerint sok céget megroppantott a járvány

2020. aug. 17.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálta a magyarországi vállalkozások körében a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) – az érintettség mellett a kormányzati válságkezelés első hullámának hatásait is felmérték. Elemzés.

Várják a javaslatot a "Dunaújvárosért díj" adományozására

Várják a javaslatot a "Dunaújvárosért díj" adományozására

2020. aug. 17.

Él a környezetében olyan személy, illetve működik olyan közösség, aki/amely maradandót tett a városért? Tegyen javaslatot a "Dunaújvárosért díj" adományozására – máris!

Enyhe földrengés volt Tolnában

Enyhe földrengés volt Tolnában

2020. aug. 16.

Enyhe földrengés volt szombat kora este Tolna megyében - közölte honlapján a katasztrófavédelem.

Megugrott az érdeklődés a kiadó nyaralók iránt

Megugrott az érdeklődés a kiadó nyaralók iránt

2020. aug. 15.

Megugrott az érdeklődés a kiadó nyaralók iránt - mondta az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balog László.

DSTV | Halászati perspektívák

DSTV | Halászati perspektívák

2020. aug. 15.

A Horgászegyesületek Velencei-Tavi és Dunamenti Szövetsége, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség szakembereit látta vendégül a Dunaújvárosi Sporthorgász Egyesület. A regionális megbeszélés témáját többek között természeti kincseink és a halállomány állapotának felmérése, fejlesztése, és a horgászokkal való közös együttműködés adta.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  2. Bajnoki címek az erős mezőnyben

  3. Aprócska eszköz is képes nagy bajt okozni

  4. DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

  5. "Ragyogj kékben, Dunaújváros!" – az elfogadás jegyében

Videók

Embedded thumbnail for Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Embedded thumbnail for DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  3. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

  4. Pontosztozkodás a rangadón

  5. Folytatja a "Jószoli", kékben ragyog a város

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő