A GVI elemzése szerint sok céget megroppantott a járvány
A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálta a magyarországi vállalkozások körében a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) – az érintettség mellett a kormányzati válságkezelés első hullámának hatásait is felmérték. Elemzés.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezőket, valamint a vállalatok koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott reakcióit, válságkezelési eszközeit és az állami intézkedések alkalmazását vizsgálták.
Helyzet, értékelés
Az elemzésben szereplő adatok az akadályozó tényezők esetében a GVI előző négy féléves konjunktúrafelvételeiből, az elemzés többi fejezete során pedig a GVI legfrissebb – hasábjainkon is hírvert – féléves kutatásából származnak: áprilisban összesen 2891 hazai vállalkozást kérdeztek meg a témában. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások időszakában. Az elemzés szerint az eredményeket nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok.
A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, valamint a cégvezetők szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.
Negatív spirálban
Az elmúlt négy adatfelvétel (2018. október, 2019. április, 2019. október és 2020. április) során kivétel nélkül a munkaerő- és szakemberhiány volt a leggyakrabban megnevezett üzleti tevékenységet akadályozó tényező, ugyanakkor 2020 áprilisában a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések következtében ezt megközelítette a kereslethiány, a válaszadók szerint pedig a következő fél évben már ez lesz az első számú üzleti tevékenységet akadályozó probléma.
A vállalkozások 87 százaléka számolt be arról, hogy a járvány gazdasági hatásai kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a cég működését; ötödük szerint a járvány közepes hatással volt a vállalkozás tevékenységére, több mint harmaduk viszont úgy vélte, jelentősen akadályozza a működést.
A cégvezetők több mint fele szerint a járvány jelentős negatív hatása a kereslet csökkenése, illetve a cég olyan tevékenységet végez, melyet nem lehet otthoni munkavégzéssel ellátni, minden harmadik válaszadó pedig arról számolt be, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek beszállítóként dolgoznak, csökkentették a megrendelés-állományt. A megkérdezettek negyede a rendezvények betiltását és a rövidített nyitva tartást, ötöde pedig a csökkenő exportot is megnevezte negatív hatásként.
Válság, kezelés
A DO-hoz eljuttatott összegzés szerint a válaszadókat arra is megkérték, mondják meg, melyek azok a cégen belüli válságkezelési eszközök, melyeket már alkalmaztak, melyek azok, melyeket még nem alkalmaznak, de a jövőben tervezik a bevezetésüket, és melyek azok, melyeket sem most, sem a későbbiekben nem szeretnének alkalmazni. A válságkezelési stratégiák közül kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt követi sorrendben a likviditás javítása, az üzleti szolidaritás és a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása, ami egyértelműen jelzi, hogy a vállalkozások a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedéseket lépték meg elsőként.
Az öt leggyakoribb, már alkalmazott eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (a cégek 46 százaléka alkalmazta), a beruházások lassítása és halasztása (29 százalék), a részmunkaidő vagy rövidített munkaidő bevezetése (22 százalék), a rövid távú finanszírozás biztonságának javítása például banki hitelek meghosszabbításával, hitelfizetési moratórium kihasználásával (23 százalék), valamint a bérek és juttatások emelésének halasztása, esetleg csökkentése (20 százalék).
Szerep, vállalás
Az áprilisi adatfelvétel idején már bevezetett, vizsgált állami intézkedések közül legnagyobb arányban (25 százalék) a hitelfizetési moratórium érintette a cégeket. A járulékfizetési kötelezettség felfüggesztése és az adófizetési kötelezettség felfüggesztése a válaszadók mintegy ötödét érintette.
Az állami szerepvállalással kapcsolatos cégvezetői reflexiók lesújtó képet mutatnak: a vállalatok alig ötöde tartotta nagyrészt elégségesnek április folyamán az állami gazdasági intézkedéseket, 35 százalék válaszolt úgy, hogy kis mértékben tartja elegendőnek ezeket, míg a relatív többség (40 százalék) egyáltalán nem tartotta elegendőnek az adatfelvételt megelőzően bevezetett eszközöket.
A cégek több mint kétharmada ítélte meg úgy, hogy az állami intézkedések kiterjesztése szükséges további ágazatokra is, valamint, hogy szükséges lenne bevezetni az – adatfelvétel idején még csak tervezett, illetve részleteiben nem ismert – állami bértámogatást, a bérek részleges állami átvállalását.
(Forrás: GVI; a képek illusztrációk)
A rovat további hírei: Közélet
Egy hétre lezárják a Szórád Márton út egy szakaszát távhővezeték helyreállítása miatt
2024. nov. 22.
A DVG Zrt. jelzése alapján egy meghibásodott fűtéscső javítása miatt lezárják a Szórád Márton út Aranyvölgyi út és Köztársaság út közti szakaszát november 25-től, azaz hétfőtől várhatóan egészen december 1-jéig. A korlátozások egyes buszjáratokat is érintenek.
Újabb csodaszép karácsonyra készülnek
2024. nov. 22.
A Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet krónikus belgyógyászati osztályát, az ott fekvő betegeket támogatja idén a "Jót, Szívből – Dunaújvárosért" akciócsoportja a Karácsony Mindenkié elnevezésű jótékony kezdeményezéssel.
Közvetlen uniós pályázatok: keressük a forrásokat, a tudást és a kapcsolatokat
2024. nov. 22.
Több győztes pályázat kapcsán sokat beszéltünk már a közvetlen Európai Unió kínálta források lehetőségéről Dunaújvárosban, arról, hogy városvezetésünk igyekszik kihasználni ezeket a közvetlen projekteket. Már csak azért is, mert más forrásokhoz Magyarország, így városunk sem juthat hozzá. A kérdés, hogyan tekintsünk erre lehetőségre?
Elkerülhetetlen az adóemelés, de a dunaújvárosi polgárok terhei nem növekednek
2024. nov. 21.
Ötvenöt napirendi pont szerepelt a képviselők előtt a csütörtöki közgyűlésen, köztük több fajsúlyos kérdés. Tárgyalta és elfogadta a testület az építményadó megemelését úgy, hogy az csak a vállalkozásokat fogja érinteni. De még a döntések előtt ünnepelt a közgyűlés.
A gyermeknevelés támogató közege
2024. nov. 21.
Színes szakmai napot tartottak a Városházán szerdán. Az Életutak – Kezdetektől a nagy döntésekig című rendezvény ötlete azért született meg, hogy tabuk nélkül lehessen beszélgetni a szülővé válásról és a gyermeknevelésről, mindezt támogató, együttműködő közegben. A Duna Dog Center Alapítványa jóvoltából számos intézmény és fejlesztő szervezet mutatta meg magát.
Feth Katalin kapta idén a "Szociális Munkáért – Dunaújváros" díjat
2024. nov. 21.
Ünnepi ceremóniával kezdődött a közgyűlés, a szféra legrangosabb önkormányzati elismerését Feth Katalin, Feth Katalin a Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi Területi Szervezetének vezetője vehette át Pintér Tamás polgármestertől. Szívből gratulálunk!
"Egy kőbe vésett törvény van: a város az első"
2024. nov. 20.
A Béke városrészben, egész pontosan a 7-es választókörzetben élők meghatározó többsége döntött úgy a június 9-ei önkormányzati képviselő választáson, hogy Kálló Gergelynek, a "Rajta, Újváros!" Egyesület jelöltjének szavaz bizalmat. Az újonnan megválasztott képviselővel beszélgettünk.