Szelektív hulladékgyűjtés - "Nem érett meg erre a társadalom"
A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Vonzó jövőkép, hogy a hulladék felhalmozódását úgy akadályozzuk meg, hogy erőforrásként újrahasznosítjuk – ám hazánkban ez csak a nagyon távoli jövő.
A Hulladék Munkacsoport (Humusz) Nulla Hulladék konferenciáján a résztvevők betekintést nyerhettek abba, mi az, ami a magyar mindennapoktól még távoli, ugyanakkor a fenntartható jövő nagyon fontos része.
A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Az önbevallás alapján a lakosság fele gyűjti így a szemetet, ám a kukákban már csak a hulladék 5–8 százaléka kerül szelektíven – mondta Graczka Sylvia, a Humusz elnöke.
Nem ez az egyetlen gond azzal, ahogyan ma a hulladékgazdálkodás működik. A rezsicsökkentés okozta bevételkiesésért nem kapnak kárpótlást a közszolgáltatók, noha emiatt összesen évi 150 milliárd forint a bevételkiesés, ráadásul meglehetősen sokan egyszerűen nem fizetnek szemétdíjat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a konferencia első napján tartott előadásában 15–20 százalékra tette az arányukat. Bár ez a díj nem folyik be ténylegesen, az áfát meg kell fizetniük a szolgáltatóknak ezután az összeg után is. Nem tudnak átállni a korszerűbb, méréses hulladékelszállítási módszerre sem, melyben a szemét mennyisége után fizetne mindenki, nem pedig egységes díjat. 'Nem érett meg erre a társadalom. Az erdőbe kerülne a szemét, a ganédombra' – mondta Schmidt Jenő.
Kevés amit teszünk
Ha a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállását nézzük, akár jól is mehetne minden. Az Eurostat adata szerint a magyarok 96 százalékának fontos a környezetvédelem, ám 77 százalék nem tartja magát elég tájékozottnak e téren, és 19 százalék tartja csak kiemelt fontosságúnak a természeti erőforrások kihasználását. A levegőminőséggel és a hulladékhelyzettel gond van a magyarok nagyjából fele szerint, ám cselekvésre kevesen szánjuk el magunkat. A magyaroknak 30 százaléka tett már valamit a reklámújságok és egyéb levélszemét ellen, és 48 százalék figyel kimondottan arra, hogy túlcsomagolt áru ne kerüljön a bevásárlókosarába.
Elavult elvek
A magyar hulladékkezelési modell a 20. századot idézi, amikor még a hulladéképítők és -lerakók jelentették a megoldást. 'Égetéssel is csak pazarlunk, a valós érték öt százalékának megfelelő energiát tudunk kinyerni' – mondta a konferencián Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója. A 21. században az erőforrás-gazdálkodás és a nulla hulladék elve az uralkodó. Ha jól kezeljük a hulladékot, erőforrássá válik, fokozatosan pedig el lehet jutni a hulladéktermelés megszüntetéséig is.
'Amit termelünk, az legyen biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható. A szelektíven gyűjthető, újrahasznosítható és komposztálható szemét nem kerülhet égetőbe, és meg kell állítani például a felesleges élelmiszerhulladék keletkezését' – tette hozzá Joan Marc Simon.
Akarat van a váltásra, ezért is készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részeként egy 2020-ig szóló megelőzési program. Eszerint a hulladékgazdálkodásban a megelőzés lesz a legfontosabb, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást is megelőzve, az ártalmatlanítást sorolva leghátrébb az eljárásokban. Az idő szorít: 2020-ra 70 százalékos újrafelhasználási rátát kell elérniük az uniós tagállamoknak.
A Humusz szerint azért vannak pozitívumai is a jelenlegi rendszernek. Ilyen például az újrahasznosítás sokféle formája, bár ezekre valószínűleg anyagi okokból kényszerülnek sokan. Kezd kialakulni a helyi termékek kultusza is, a műanyag zacskók jelentősen visszaszorultak a termékdíj bevezetése miatt, ráadásul a házhoz menő rendszerre átállva zajlanak komposztálási programok, és elhagyott lerakóknál is működik rekultivációs program.
Ám van bőven javítanivaló is: differenciált szemétdíjat, a háztartási hulladék elemzését, szemléletformálást, több betétdíjas csomagolást, az égetés visszaszorítását is elvárnák többek közt.
-OPH-
A rovat további hírei: Közélet
Már lehet cserélni, házhoz vitték az energiatakarékos LED-es izzókat
2024. máj. 06.
Önkormányzatunk pontosan egy évvel ezelőtt kezdte a CYEB Energiamegoldások Kft.-vel közösen azt a kezdeményezést, amivel szeretett volna segíteni a dunaújvárosiaknak, hogy csökkenthessék a villanyszámláikat. Az ingyenes akció jelenleg is tart, sőt!
Felújítás vár a város legrégebbi óvodájára
2024. máj. 06.
A választókörzetek törvényi felülvizsgálata következtében a Csillagvirág tagóvoda átkerült a 6-os választókörzetbe. Szabó Zsolt, a körzet képviselője ezt követően felkereste az óvodát, hogy a jelen és a közeli jövő feladatait egyeztessék. És már vannak látható változások az óvoda környezetében.
Óriási sikert hozott a 38. Bringatúra (galériával)
2024. máj. 05.
Parádés időben, remek hangulatban tekerték le a hagyományos távot Dunaújvárostól Mezőfalváig, majd vissza a 38. Bringatúra résztvevői szombaton délelőtt.
Minden dunaújvárosi kedvezményesen buszozhat
2024. máj. 04.
Sokat hallottunk már róla, volt is néhány állomása, mostantól viszont elérkeztünk oda, hogy minden dunaújvárosi lakos kedvezményes buszbérletet vásárolhat. A dunaújvárosiak többsége 1800 forintért válthat éves bérletet, a nyugdíjasok és a diákok továbbra is 1200 forintért buszozhatnak.
Fontos hely és fontos épület: az első lakóházra és a városépítőkre emlékeztek
2024. máj. 04.
A város első épülete a Május 1. utcában épült 1950-ben, és május 2. az a dátum, amikor elkezdték építeni az első lakóházat. Gyakorlatilag e ház alapjainak lerakásával kezdődött a városépítés. Hetvennégy éve.
Immár 52. alkalommal rendezték meg az elsősegély versenyt (galériával)
2024. máj. 03.
A "Közbiztonsági Hónap" programsorozatának fontos állomása volt a felmenő rendszerű elsősegély verseny a Kultik Moziban és környékén. Komoly erőpróba várt az indulókra a közelmúltban rendezett rangos viadalon.
DSTV: jótékonysági sportbál
2024. máj. 01.
Szerencsére vannak olyan rendezvények a városban amelyek sikerrel újjászülettek a koronavírus-járvány után. Ilyen volt a Vasvári iskola jótékony célú sportbálja múlt pénteken – a remélt bevételek az iskola fejlesztését, s ezzel együtt a gyerekek fejlődését szolgálták. Hangkép.